Hogyan találhatsz gyorsabban munkát?
Az álláskeresők többsége, és talán Te is, csak egy vagy két álláskeresési eszközt használ. Pedig ha az összes rendelkezésre álló módszert igénybe vennéd, sokkal előbb tudnál elhelyezkedni.
Ha megkérdeznék tíz álláskeresőt, hogy milyen módszerrel próbálnak álláshoz jutni, abból legalább nyolc-kilenc az álláshirdetésekre való jelentkezést említené az első helyen.
Ugyanakkor az elhelyezkedett munkavállalók módszer-eredményességi mutatóiból az látszik, hogy az álláshirdetésre való jelentkezés csak egy közepesen hatékony álláskereső módszer, melynél vannak jóval eredményesebbek… Ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban megtaláld a hozzád illő állást, célszerű ezekkel tisztában lenned, és legfőképpen ezeket használod. Ebben a cikkben sorra veszem a legfontosabb álláskereső módszereket.
(A feltüntetett százalékok az egyes módszerek sikerességét mutatja a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.)
1.) Kapcsolatok útján (40%)
A személyes kapcsolatok mobilizálása, más néven networking messze a legeredményesebb álláskeresési mód. De sajnos ez csak „csiszolatlan gyémánt” a legtöbb álláskereső kezében. Sokan nem fektetnek kellő energiát abba, hogy személyes ismerőseiket mozgósítsák az álláskeresés során.
Az ismerősök szerepe elsősorban az, hogy információval lássanak el Téged, és tájékoztassanak a környezetükben megnyíló lehetőségekről, rejtett, sehol nem hirdetett pozíciókról.
Ha a kapcsolataidon nem dolgozol nap mint nap, akkor egyszerűen nem teszel meg mindent a mielőbbi elhelyezkedésért. Az gyenge kifogás, hogy „már mindenkit körbekérdeztem”…
2.) Munkáltatók közvetlen megkeresése (20%)
Ilyenkor nem abból indulsz ki, hogy melyik cégnél van üres állás, hanem hogy pontosan milyen munkát szeretnél végezni, vagy melyik cégekhez vágysz a leginkább.
Aztán megkeresed a kiválasztott munkahelyeket, megkérdezed tőlük, hogy keresnek-e éppen munkatársat, illetve ezzel egy lépésben akár a pályázatodat is elküldheted nekik.
Talán meglepő, hogy ez a módszer második az álláskeresési eszközök rangsorában. De nem véletlen, hogy a gerilla módszernek is ez a megközelítés képezi az egyik alapját.
Már említettem korábban is, hogy ne (csak) a személyzeti osztállyal beszélj, hanem igyekezz közvetlen kapcsolatba lépni a felelős szakmai vezetővel!
3.) Álláshirdetések (13%)
Az álláshirdetések működése jól ismert, így nézzük inkább a kevésbé ismert tényeket. Az állásportálokon található hirdetések nagy része, körülbelül 70-80%-a személyzeti tanácsadó vagy állásközvetítő cégek hirdetése. Ezt azért fontos tudnod, mert így a pályázatodnak egy plusz szűrőn, a személyzeti tanácsadó cégen is keresztül kell jutnia.
Ráadásul nagyon sokszor olyan munkakörökről van szó, amiket korábban nem tudtak betölteni a cégek. Ezért kényszerülnek arra, hogy megbízzanak egy toborzó céget és hirdetést adjanak fel.
Nem is csoda, hogy bár több ezer álláshirdetés van az állásportálokon, a munkahelyeknek csak 13%-át töltik így be.
Azt is szem előtt kell tartani, hogy egy álláshirdetésre több tucat, nem ritkán több száz pályázat érkezik be. Tehát egy átlagosan megírt pályázattal nem sok eséllyel tűnhetsz ki a sok jelentkező közül.
Azáltal, hogy rengetegen használják ezt a módszert, a hirdetések eredményessége egy-egy álláskereső számára meglehetősen korlátozott. Ugye Te már nemcsak hirdetésekre pályázol?
4.) Állásközvetítők (7%)
Az állásközvetítőket a köznyelv gyakran hívja ‘fejvadászoknak’, de ez félrevezető, ugyanis ez csak az egyik a három fő tevékenységből. A klasszikus fejvadászok, más néven vezető-kiválasztó cégek ugyanis csak a közép- és felsővezetőkre összpontosítanak.
A másik kategória a személyzeti tanácsadó, vagy más néven toborzó cégek, akik nagy számban kapnak megbízást munkaadóktól jelöltek felkutatására és előszűrésére.
A harmadik kategória a munkaerő-kölcsönzőket takarja. Ezek a cégek a megbízás idejére (inkább rövid- és középtávra) saját maguk veszik állományba az alkalmazottakat, akik a tényleges munkát a megbízó munkáltatónál végzik.
5) Munkaügyi központokon keresztül (7%)
Nem mindenki tudja, hogy a Munkaügyi Központok is rendelkeznek adatbázissal megüresedett állásokról, melyben mindenféle munkakör és munkáltató képviselteti magát.
Sok állást kínálnak a közigazgatás különböző szervezetei (kórházak, iskolák, önkormányzatok), de számos állás várja az általános- és középfokú végzettséggel rendelkezőket valamint a szakmunkásokat is.
Ha érdekel 2385 állás, melyből 1532 középfokú , 458 pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek szól, akkor nézz szét itt!
6) Állásbörzék, oktatási intézmények (3%)
Az egyetemi állásbörzék (Budapesti Műszaki Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, stb.) tipikusan a friss diplomások és a néhányéves szakmai tapasztalattal rendelkezők elhelyezkedésében játszanak szerepet. A HVG Állásbörzén azonban tapasztalt szakemberek is találhatnak nekik szóló ajánlatokat.
Használd az összes módszert!
A fenti hat módszerrel le is fedtem a legfontosabb álláskereső eszközöket és csatornákat. A lényeg az, hogy eredményesség szempontjából nézve a hirdetésekre jelentkezés meglehetősen korlátozott, hiszen mindössze 13% eséllyel fogsz így állást találni.
Ezért is lényeges, hogy álláskereséskor minden fontos (az életkorodnak, tapasztalatodnak, végzettségednek megfelelő) álláskeresési csatornán próbálkozz.
Baráti üdvözlettel:
András
A következő lecke tartalmából:
Mik azok a technikai akadályok, melyek miatt lehet, hogy el sem jut a címzetthez az önéletrajzod vagy pályázatod?