Az IGEN-ek vagy a NEM-ek embere vagy, ha álláskeresésről van szó?

Megfigyelted már magadon, hogy mi az, ami először eszedbe jut, amikor valamin változtatni szeretnél? Tegyük fel például, hogy kényelmetlenül érzed magad a munkahelyeden, szeretnél váltani, valami mást csinálni, valami újat. Mi az, ami ilyenkor meghatározza, hogy milyen irányban indulsz el? Előbb tudod azt, hogy MIT NEM SZERETNÉL csinálni, vagy épp ellenkezőleg, abból indulsz ki, hogy MIT SZERETNÉL csinálni? Tehát a kérdés az, hogy az igenek, vagy a nemek embere vagy, ha a karrieredről van szó?

Ebben a videóban elárulom, hogy mi a fő probléma az állásszerzésben a „nemekkel” ››

Óvatosan a NEM-ekkel!

Nem egyszer belefutok abba a szituációba, hogy amikor állásváltásban lévő emberekkel arról beszélgetünk, hogy mégis milyen irányban lenne érdemes elindulniuk, akkor az első, amit elkezdnek felsorolni, hogy mit NEM akarnak, milyen munkakörben NEM szeretnének dolgozni.

Nagyon könnyen jönnek ilyenkor a NEM-ek…

“SSC? Na, az én nem szeretném!”
„Uh, hát arról borzasztókat hallottam, biztos hogy nem!”
„Az egyik volt kollégám ismerősének az ismerőse mesélte, hogy ott biorobotok dolgoznak, az felejtős…”

Vagyis amikor azon kell ötletelni, hogy merre tovább, mégis milyen pozíciók jöhetnek szóba, sokan nem azzal kezdik, hogy mit szeretnek csinálni, miben jók, mi az, amit élveznek, hanem hogy mit nem akarnak, mit nem szeretnének.

Márpedig, mint tudjuk, kizárásos alapon nagyon nehéz megtalálni az igazit…

Mi a baj a NEM-ekkel?

Nem az a gond, hogy aki a nem-ekkel kezdi a pályaorientációt, az negatív ember volna. Egyáltalán nem ez a baj.

Az állásszerzés, pályaoerientáció terén a nem-ekkel csupán annyi a probléma, hogy kizárólag nem-ek alapján nagyon nehéz egy konkrét célkitűzést megfogalmazni.

A negatív célmeghatározás NEM működik az álláskeresésnél!

Úgy az állásszerzés, mint az élet többi területén kell adni az agynak egy pozitív konkrét célt, amire tud hozni tudat alatt is megoldásokat.

Mire gondolok?

Először is azt javaslom, kezdd azzal, hogy vedd észre magadon, hogy te melyik csoportba tartozol:
A: a pozitív definíciók, vagy
B: a negatív definíciók alapján szoktad meghatározni, hogy milyen állást keresel.

Ezek után nagyon fontos, hogy figyeld meg a következőket: Vedd észre, ha zsigerből utasítasz-e el dolgokat! És figyeld meg, ha esetleg te is zömében előítéletek alapján fogalmazol meg véleményt, anélkül, hogy pontos ismereteid lennének az adott munkáról!

Íme egy példa

Nagyon sok, nyelveket beszélő ügyfelemnél előfordul, hogy amikor a nemzetközi szolgáltató központokra (SSC-re) terelődik a szó, mint egy lehetséges irány a karrierjükben, akkor azt azonnal csípőből elutasítják. Na, de miért is? – kérdezem tőlük. És általában kiderül, hogy nem is igazán tudják, hogy pontosan mik azok az SSC-k, vagy kizárólag hallomás után kialakult bennük egy előítélet, és már előre teljesen kizárják ezt a lehetőséget a karrierjükből.

Nos, én 8 évet töltöttem el ilyen nemzetközi szolgáltató központban, dolgoztam 6-7 munkakörben, szuper időszak volt az életemben, nagyon szerettem. Ehhez képest azt látom, hogy sokan meg sem hallgatják, hogy milyen pozitívumok szólnak az SSC-k mellett, mert hallottak ismerőstől, bárkitől valamilyen negatívumot, és ezért az szóba sem jöhet náluk a továbbiakban. Még akkor sem ha, esetleg másfélszer, kétszer több fizetést érhetnének el egy ilyen munkakörben, mint a jelenlegi fizetésük. ›› Az SSC-kről bővebben ebben a korábbi cikkemben is olvashatsz.

Így formáld át a NEM-eket IGEN-ekre!

Ha te nem szeretnél hasonló hibákat elkövetni az álláskeresésben, először is formáld át a NEM-eket. Erre három pofonegyszerű módszert is használhatsz:

1. Vizsgáld meg az érem mindkét oldalát!

Vezesd be magadnak, hogy a negatívumok mellett minden esetben összeírod magadnak a pozitívumokat is! Hisz olyan karrier döntés nem létezik, ahol ne lehetne felsorolni néhány előnyt is, amit egy adott munkakör, egy adott pozíció kínál. Ha a negatívumok mellett ezeket is mindig lajstromba veszed, már sokat segítesz magadnak.

2. Fordítsd meg a logikát!

Ne azzal kezd, hogy miért nem akarsz csinálni valamit, hanem listázd ki először a pozitívumokat. Természetesen a negatívumok is elő fognak szép sorban majd kerülni, de ne az legyen az első kör. Ahhoz, hogy egyensúlyba tudd állítani, a pro-kontra érveket, ne merülj bele azonnal az előnytelen oldalba.

3. Indulj ki abból, hogy te miben vagy jó!

Pályaorientációs szempontból a legfontosabb, hogy a NEMek-IGENek helyett először minden esetben azt térképezd fel, hogy te miben vagy igazán jó. Ne abból indulj ki, hogy mit akarsz, vagy nem akarsz csinálni. Nyílván ez is fontos szempont lesz majd, de ne ez legyen a legfontosabb kérdés a kiindulásnál.

Nézd meg inkább, hogy mik az erősségeid, mi az a néhány tulajdonság, ami piacképes előnyt jelenthet számodra az állásszerzésnél, és melyek azok a szektorok, ahol ezeket kamatoztathatod. Nézd meg azt, hogy hol, melyik területen milyen tudásra van szükség az álláspiacon, melyik szektorban van bővülés, melyik terület fejlődik.

Majd a két halmaz – tehát az erősségeid és az álláspiac adottságai – metszeténél azonosíts be magadnak azokat a munkaköröket, amik jó eséllyel szóba jöhetnek.

És majd csak ezek után döntsd el, hogy melyik pozíciót tudod elképzelni, tehát az IGENeket, és melyiket nagyon nem, vagyis a NEMeket. És még egyszer egy fontos tanács: soha ne felejtsd el körültekintően beazonosítani, hogy pontosan miből erednek a szempontjaid a besorolásnál.

Ha szeretnéd gyakorlatban is megtanulni, hogy mi az a 3 lépésből álló program, amivel meg tudod találni azokat az állásokat, amik igazán érdekelnek, és amiben meg is fizetnek, gyere és csatlakozz a csütörtöki ingyenes online előadásomhoz. ››› Itt tudsz regisztrálni.