Visszatérés az irodába, vagy neked is bevált az otthoni munka?

Lassan minden home office-ba kényszerülő cégnél aktuális lesz a kérdés: mikor álljunk vissza? Visszatérjünk a 100% irodai munkavégzésre? Esetleg legyen pár nap otthoni munkavégzés megtartásával valamilyen hibrid forma? Mi van azokkal, akik nagyon mennének már vissza az irodába, de a cégnél új szelek fújnak? És mi lesz azokkal, akik megszerették a home office-t, és egyáltalán nem akarnak visszatérni a normál, irodai bejárásra? 

Igények vs. lehetőségek

Néhány napja egyik olvasóm szegezte nekem a kérdést: 

Mi van akkor András, ha én egyáltalán nem akarok visszamenni az irodába? Köszönöm szépen, kiválóan éreztem magam otthon az elmúlt egy évben, és továbbra sem kívánok napi 50 perc tömegközlekedéssel bejárni a munkahelyemre. Ha az otthonról történő munkám nem felel meg a főnökömnek, legfeljebb keresek más, felvilágosultabb céget.

Ádám felvetése egyáltalán nem egyedi. Egyre több statisztika szól arról – magyarországi és EU vonatkozásban is – , hogy a szakemberek egy jelentős része bizony szívesen maradna a Covid hullám lecsengése után is távmunkában, vagy legalábbis optimálisnak tartaná a heti 1-2 nap iroda, és 3-4 nap otthoni megoldást.

Karrier-tanácsadóként azt mondhatom, hogy igény az otthoni munkára mindig is volt, a magyarországi munkáltatók nyitottsága azonban erre sokáig a zero közelében járt. 

Nagyon is ráfért tehát a cégekre a feladvány, hogy mégiscsak meg kell valahogy oldani és hosszabb távon is működőképessé tenni a távmunkát.

Mi volt eddig?

Magyarországról évek óta elmondható, hogy különösen alacsony hazánkban az atipikus foglalkoztatási forma. Míg az Európai Unióban a nők kb. 40%-a dolgozik részmunkaidőben, addig Magyarországon ez az arány csak 6-7%, és nagyjából ugyanezek a különbségek elmondhatók voltak eddig a távmunka vonatkozásában is. 

Covid előtt leginkább a multi cégeknél volt arra lehetőség, hogy heti egy-egy napot otthonról dolgozzon valaki, de ez sem volt általános: nem minden pozícióban, nem minden területen és nem minden vezető irányítása alatt volt ez működőképes.

Ha csak egy pozitívumot kellene mondani, amit az elmúlt, karanténos időszak a munkavállalók számára hozott, akkor mondhatjuk azt, hogy végre bebizonyosodott, hogy Magyarországon is MŰKÖDIK a távmunka, és még a legszkeptikusabb cégek is képesek átállni valamiféle hibrid munkavégzési megoldásokra. Ha akarnak.

A nagy kérdés: akarnak-e változtatni a cégek?

Jelenleg home office ügyben a következő tendenciák látszanak:

„A” opció: Mielőbbi visszaállás

Az már most látszik, hogy a cégek egy része a nyitás után azonnal visszaállt (vagy visszaáll, amint lehet). Sok munkavállalónál tehát az a kimondott alapelvárás, hogy ahogy a járvány előtt dolgoztunk, úgy folytatjuk a munkát a nyitás után. 

Több amerikai banktól is ez az egyértelmű visszajelzés, például a napokban a J.P. Morgan elnök-vezérigazgatója, Jamie Dimon adott ki egy közleményt – aki egy elég meghatározó figura a vállalatvezetők körében -, hogy július 1-től mindenkinek kötelező visszatérnie az irodába. 

Az indok egyszerű: az ügyfelek igénylik a személyes találkozást. És ha már az értékesítő kollégáknak vissza kell menni, menjen vissza mindenki, mert fontos építőköve a cégnek nem csak a jó ügyfélkapcsolatok, de jó munkatársi kapcsolatok is. Kell a mentoring, fontosak az informális kapcsolatok, kell egyfajta csapathoz tartozás élmény, kell, hogy motiválják egymást a kollégák, amihez bizony elengedhetetlen az irodai találkozás. Valószínűleg Magyarországon is sok cég hivatkozik majd ezekre az érvekre…

„B” opció: Teljesen új világ

Főleg európai és a tech cégeknél látszik körvonalazódni ennek egy szöges ellentéte. Ők azt az álláspontot képviselik, hogy a Covid világosan megmutatta, hogy új rendszer kell: személyes jelenlét nélkül is lehet kapcsolatot tartani, majd a munkatársak eldöntik, hogy mikor és mennyit szeretnének bejárni az irodába. (Nyilván ez sem működőképes minden munkakörben, elsősorban az irodai munkaköröknél lehet járható út.)

Minek költséges irodaházat fenntartani, ha a folyamatok távmunkában is tökéletesen működnek, és sokkal költséghatékonyabban lehet produkálni ugyanazt a színvonalú munkát?

Legutóbb pl. a BDO könyvvizsgáló cégtől lehetett olvasni egy nyilatkozatot, miszerint náluk marad az otthoni munkavégzés dominanciája a Covid után is. 

„C” opció: Hibrid megoldás

Tény az, hogy az otthoni munka nagyobb elmélyülést, zavartalanabb munkavégzést, kevesebb üresjáratot és kiegyensúlyozottabb munka-magánéletet hozhat sok embernek, ezáltal akár hatékonyabb is lehet, mint a mindennapi kötelező irodai bejárás, de saját tapasztalat alapján is megerősíthetem, hogy a legidálisabb mégiscsak valamiféle hibrid megoldás: 2-3 napot bent az irodában, 2-3 napot otthonról.

Saját tapasztalat

Nálunk 12 éve működik a hibrid rendszer, 2009-ben hoztuk létre a Gerilla Önéletrajz Műhelyt, és a kezdetek óta mindig is voltak olyan munkatársaink, akik nagyrészt otthonról dolgoztak.

Soha nem erőltettem rá ezekre a kollégákra az irodai bejárást, de a heti egy-két nap személyes találkozást ők maguk is mindig preferálták, egész egyszerűen azért, mert így tudnak a legoptimálisabban haladni a feladatokkal, nekik is jót tesz egy-két nap kiszakadás, nem beszélve arról, hogy a munkahelyi barátságok, a jó szociális kapcsolatok jelentősen motiválni tudják az embert.

A sok előny mellett ráadásul az otthoni munkavégzésnek van egy tagadhatatlanul nagy hátránya: rendkívül fárasztó mindent online működtetni. 

Egyik ügyfelem panaszkodott például pár napja, hogy “András, én erre a folyamatos online üzemmódra lassan rá fogok menni. Állandóan online meetingelek, az egyik Zoom hívás jön a másik után, egész nap ülök a sarokban, mint egy pók, sokkal többet dolgozom, délután 4 előtt nem tudok haladni effektíve a feladataimmal…alig várom, hogy vége legyen ennek az egésznek.”

Az előnyök mellett van tehát árnyoldala is a távmunkának, ami nem csak a cég szempontjából hátrány, hanem bizony a munkatársak életét is megnehezítheti hosszú távon, erről sem szabad megfeledkezni. A hibrid megoldás azért jó, mert vegyíti az irodai munka és a home office előnyeit.

De a hibrid megoldás sem tökéletes…

Amennyire én magam is szószólója vagyok a hibrid munkavégzésnek, ugyanannyira látom azt is, hogy a hibrid meetingek például mennyire nem működnek. Ha néhány munkatárs bent ül a tárgyalóban, néhányan pedig úgy csatlakoznak be Zoomon, ezekből – nincs jobb szó – horror megbeszélések születnek. :)

Ezért nálunk például fontos szabály lett, hogy ha nincs mindenki bent, és s.o.s. megbeszélésre van szükség, akkor a megbeszélést 100% online tartjuk, és azok is Zoomra csatlakoznak, akik az irodában ülnek.

Másrészt ha tetszik, ha nem, vannak olyan munkakörök (pl. nálunk ilyen az ügyfélszolgálat), ami egyszerűen nem működhet hosszú távon távmunkában. 

Visszatérve a cikk elején említett ügyfelem, Ádám kérdéséhez: 

Ki vagy mi fogja eldönteni, hogy hosszú távon megveti-e lábát hazánkban is a távmunka? 

A válasz egyértelmű: A MUNKAERŐPIAC

Egyrészről erősen az fog számítani, hogy mit mondanak a munkavállalók. Már most látszanak a jelek, hogy hamarosan ismét hasonló munkaerőhiányos állapotok lesznek, mint 2-3 évvel ezelőtt. Egyre több olyan szakterület és munkakör lesz, ahová lasszóval kell majd fogni az embereket. Ez pedig a cégekre egyre nagyobb nyomást helyez, és várhatóan egyre több olyan cég lesz, aki – bár alapvetően nem preferálná, de – hajlandó lesz felajánlani olyan rugalmasabb feltételeket (ld. akár távmunkát), ami a jobb munkatársak megszerzését, megtartását garantálja számára.

Másrészt minden krízis átformálja kicsit a korábbi kereteket, ugyanezt láthatjuk most a Covid kapcsán is. Ami áttörhetetlen akadály volt eddig sok cégnél (pl. home office, rugalmas munkavégzés, részmunkaidő támogatása bizonyos munkakörökben), arról most egy csapásra bebizonyosodott, hogy nem is akkora probléma. Hiszen láttuk, tapasztaltuk, hogy így is lehet növekedni, így is lehet jól működni. 

A jó hírem tehát Ádámnak és mindenkinek: nem kell vérre menő vitákra felkészülni, ha Te továbbra is home office-ban akarsz maradni. Érdemes a cég szempontjából megvizsgálni és megfogalmazni az előnyöket, várhatóan a legtöbb cégben eleve meglesz a nyitottság legalább a hibrid megoldások felé. Ha viszont erre nincs egyáltalán a cég részéről hajlandóság, akkor el kell kezdeni nézelődni, mert egész biztosan lesznek más lehetőségek. Ha érdekel, hogyan érdemes elindulni, milyen munkaerőpiaci tendenciák vannak, mit keresnek jelenleg a cégek, akkor gyere és csatlakozz a most csütörtöki ingyenes, élő elődasomhoz, ahol a Covid utáni sikeres és gyors elhelyezkedés receptjéről lesz szó. A mini-tréning ingyenes, és online nézhető, itt tudsz regisztrálni rá. ››

Záró gondolatként még egy fontos dolog

Távmunka kapcsán egy nagyon fontos szempontot érdemes mérlegelned: mi a célod jelenleg a munkában? Hol tartasz a karrieredben? Mik a prioritások az életedben?

Ha karriert szeretnél építeni, ha fejlődni akarsz, ha az a célod, hogy előrelépj a ranglétrán és észrevegyenek a szakmádban, akkor az lesz az érdeked, hogy minél többet mozogj az irodai közegben is. A karrierépítést nem lehet 100% online csinálni, nagyon fontos hozzá a személyes jelenlét. 

Gondolj csak a sportra! Ki lehet adni online az edzéstervet, lehet rendszeres edzői megbeszélést tartani telefonon is, de ahhoz, hogy egy edző kihozza belőled a legtöbbet, ahhoz ki kell menni a pályára, látni kell az edzőtársakat, és az ellenfeleket élőben is, és rajthoz kell állnod nehezített körülmények között is. Nagyjából így működik ez a karrierben is.

Hajrá sok sikert, és jó visszaállást kívánok a számodra legoptimálisabb munkavégzési formába! ;)

Állást keresel vagy épp fontolgatod a váltást? Várlak szeretettel a következő ingyenes, online, ÉLŐ előadásra. Jelentkezz itt! ››