Mi ez a nagy felhajtás az Agile és Scrum körül?

Miért láthatod ennyi álláshirdetésben, hogy „Agile”? Ez valami új divat, hogy már szinte mindenki Agilis meg Scrum Master szakembert keres? Talán az túlzás, hogy mindenki, de valóban, ha felmész az Indeedre, több ezer olyan álláshirdetéssel fogsz találkozni, amiben Agile / Scrum tudással rendelkező szakembert keresnek. – Mi ez az egész? Kell ezt nekem tudni? – Nem célom, hogy egy teljesen új szakterületet bemutassak egyetlenegy cikkben, de röviden összefoglalom az Agile módszertan lényegét, és azt is megmutatom, mi hogyan alkalmazzuk az agilis szemléletet a cégünkben.

Mi volt eddig?

A hagyományos projektmenedzsment ugye arról szól, hogy világosan meghatározza a cég, hogy honnan hová szeretne eljutni, amit aztán részletes alfeladatokra és határidőkre bont le. Ezek az alfeladatok egymásra épülnek, amit Gantt-diagramon gyönyörűen lehet ábrázolni. Ez egy teljesen jól követhető ívet ad egy 3, 6, 9  hónapos vagy akár hosszabb projektnek is, remekül lehet / lehetett dolgozni vele. 

Gantt-diagram példa

Képzelj el egy építkezést!

Egy építkezés lebonyolítása tökéletes példa egy klasszikus projekt menedzsment feladatra, amit gyakorlatilag csakis egy ilyenfajta, klasszikus tervezéssel lehet tető alá hozni.

Először meg kell venni a telket, meg kell terveztetni a házat, engedélyeztetni kell az építést, aztán jöhet a kivitelezés, a gépészet, a lakberendezés… és így tovább. Ezek csak egymásra épülve működnek, a teljes projektet jó előre megtervezve, hiszen például a lakberendezési és belsőépítészeti terveken a kapcsolókiosztás befolyásolni fogja, hogy a kivitelezés során a villanyszerelőnek hová kell vezetéket húznia. Ugyanilyen fontos a részfeladatok határidőre történő befejezése, hiszen amíg a burkoló nem fejezte be a fürdőszobát, addig a gépészek / vízszerelők nem tudják felszerelni a mosdót és a csaptelepet.

De mi a helyzet a nem lineáris projektekkel?

Egy gyorsan változó környezetben, előbb-utóbb eljön a probléma, hogy nem lehet mindent egyetlen klasszikus, lineáris tervezésbe beleszuszakolni. Hiszen lehet, hogy a követelmények menet közben jelentősen változnak, például megrendelői igény alapján. És ez nem feltétlenül kerülendő – ellentétben egy építkezéssel.

Nézzük például a szoftverfejlesztést – ahol tulajdonképpen az egész agilis módszertan legelőször elterjedt.

Tegyük fel, hogy a cég egyik részlege – mondjuk a marketing – megálmodja, hogy a cég ügyfeleinek egy új termékre, valamilyen új funkcióra lenne szüksége, és mondjuk egy új mobil applikációt kellene fejleszteni.

Ha mindez a klasszikus projektmenedzsmentben történne, akkor minimum 5-6 hónap lenne, amíg nulláról elkészülne ez az applikáció, és könnyen lehet, hogy végül kiderülne, hogy ja, hát nem is teljesen így gondoltuk, vagy ó, már nincs is rá szükség, nem is ebben a formában akarják az ügyfelek!

A lényeg az, hogy egyre több projekt esetén világossá vált, hogy egy csomó olyan dolog jöhet közbe (akár megrendelői igény, akár a külső környezet változása miatt), ami módosíthatja, vagy teljesen új irányba vihet egy-egy költséges projektet. Ebből fakadtak a soha véget nem érő és rengeteg pénzbe kerülő projektek.

Agilis termékfejlesztés

A fenti problémák kiküszöbölésére jött létre az Agile vagy Agilis termékfejlesztés, aminek lényege, hogy nem egy hosszú, költséges projektnek állunk neki és visszük végig, hanem kisebb részekre bontva valósítjuk meg azt. Először elindulunk egy minimálisan életképes termék / szolgáltatás lefejlesztésével, és ha úgy látjuk, hogy van rá igény és jó úton járunk, akkor jól definiált kisebb fejlesztésekkel ún. sprintekkel tökéletesítjük a terméket / szolgáltatást. Nézzük meg ezt egy kicsit részletesebben…

A Minimum Viable Product (MVP) tehát egy “minimálisan életképes termék”, ami a terméknek vagy szolgáltatásnak egy már használható, de még közel sem tökéletes prototípusa. Egy olyan változat, ami nagyon gyorsan elkészül, piacra dobható és tesztelhető. Éppen elegendő funkcióval rendelkezik ahhoz, hogy a korai vásárlók is felhasználhassák, és visszajelzést adhassanak a jövőbeli fejlesztéshez. Ha az a visszajelzés jön, hogy jó ez a termék, pozitív a fogadtatás, akkor rövid kis sprintekben elkezdik továbbfejleszteni, csiszolgatni.

Scrum

Az Agilis módszertanon belül ennek a folyamatos termékfejlesztésnek a keretrendszerét hívják Scrum-nak. Azért hívják keretrendszernek, mert szigorúan szabályozott keretek, definíciók és értékek mentén, de nagy autonómiával dolgozik a csapat a megvalósításon.

A Scrum keretrendszer (forrás: Scrum.org)

Nézzük néhány definíciót a fenti ábráról a teljesség igénye nélkül!
A ‘Product backlog’ tartalmazza fejlesztési igényeket, amiből a Sprint tervezés során eldönti a Scrum csapat, hogy mit szeretne a 2-4 hetes Sprint során megvalósítani. A Sprint alatt a fejlesztői csapat munkáját a Scrum Master támogatja, aki mintegy edző vagy coach, a módszertan és keretrendszer alkalmazását tartja előtérben és a napi 15 perces Scrum megbeszéléseket vezeti. A Sprint végére pedig elkészül az adott termék- vagy funkció, azaz az Increment. És utána kezdődik az egész fejlesztési / sprint folyamat elölről, de már egy újabb funkció megvalósítására.

Talán benned is felmerül, hogy mit is jelent a Scrum név. Nos, maga a szó a rögbiből ered, ahol a scrum a játék újraindításának módja egy kisebb szabálysértés után, tudod, amikor a csapatok tagjai egymással összefonódva összeölelkeznek. Innen vette át a kifejezést Hirotaka Takeuchi and Ikujiro Nonaka, két japán szakértő, akik először használták a Scrum kifejezést az agilis termékfejlesztés folyamatára 1986-ban, és a scrum szóval a csapatmunka jelentőségét akarták szimbolizálni.

A scrum szó a rögbiből ered

A Scrum tehát egy, de nem az egyetlen keretrendszer az agilis módszertanon belül. Egy másik népszerű agilis keretrendszer a Kanban, de nem akarlak teljesen összezavarni, így annak a részleteibe most nem mennék bele. :-) Nézzünk inkább egy gyakorlati példát az agilis termékfejlesztésre!

Mi hogyan alkalmazzuk?

A cégünkben az egész Gerilla Mentor Klub elindítása és továbbfejlesztése ugyanezen az agilis alapokon indult el a Covid járvány alatt. Egyrészt volt egy erős igény az ügyfeleink részéről, hogy a sikeres elhelyezkedés után is vigyük őket tovább. Tehát hogy már ne csak az álláskeresésben segítsük őket, hanem a munkahelyen és szakmájukon belüli előrelépésben is.

Másrészt a Covid kezdetén láttuk azt is, hogy a tréning piac gyakorlatilag egyik napról a másikra a földbe állt, rengeteg tréner elvesztette az állását, és jött a lehetőség, hogy a legjobb trénereket megkeresve, az ő tudásukra építve hozzunk létre egy tréning központot. Igen ám, de egyrészt egyetlen videós tananyag fejlesztése is több mint félmillió forintunkba kerül, miközben legalább 40-50 különböző tréninget szerettünk volna megvalósítani, másrészt közel sem voltunk benne biztosak, ahogy erre tényleg van fizetőképes igény az ügyfeleink részéről.

Ezért döntöttünk úgy, hogy egy minimálisan életképes termékkel (minimum viable product) indulunk, mert egy 8-10 milliós fejlesztést (esetleges veszteséget) akkor is be tudunk vállalni, ha esetleg kiderül, hogy mégsincs rá igény.

Ezért első lépésben még csak 8-10 oktatóanyagot fejlesztettünk és három-négy élő, egész napos tréninggel indultunk. 2020. áprilisában merült fel a Mentor Klub megvalósításának ötlete, májusban kezdtünk hozzá, és szeptemberben már el tudtuk indítani.

Szerencsére nagyon pozitív volt a fogadtatás, még 2020. szeptemberében több mint 700 ügyfelünk elő is fizetett rá (egy nagyon kedvezményes tagsági díjon) és a második körös fejlesztésben azaz Sprintben már jóval több, de még közel sem teljes képzési fejlesztést tudtunk megvalósítani. A Mentor Klubot azóta is szakaszosan fejlesztjük, például idén májusban már komoly szakmai és szoftver képzésekkel és elindultunk, amit szeptemberben egy újabb ‘Incrementumban’ fejlesztési körben tovább bővítettünk például digitális marketing tréningekkel.

Mára a Mentor Klubban az ügyfeleink több mint 60 videós oktatóanyagot, 35 élő, egész napos tréninget, és 10 többhetes tanfolyamot érnek el egy havidíj fejében. Ekkora fejlesztést egyetlen óriási projektben öngyilkosság és talán lehetetlen is lett volna megcsinálni, így részekre bontva, az ügyfeleink igényeit és ötleteit követve viszont meg tudtuk valósítani. És nem állunk le, már dolgozunk a következő Sprinten. Na, így már érthetőbb ez az egész agilis meg scrum módszertan, nem igaz?

Nem egy múló divat, hanem egy lehetőség!

Ez az az agilis gondolkodás és tudás az, amit sok cég keres a munkatársakban. Nemcsak az informatikában, hiszen mi sem szoftvercég vagyunk, hanem más iparágakban is. És ahol nem is a klasszikus Agile módszertant használják, ott hagyományos projektmenedzsment ma már szinte mindenhol keveredik az agilissel. Kivéve persze az építőipart. Ezért nagy valószínűséggel te is sok iparágban és sok álláskiírásban fogsz az Agile szaktudással és tapasztalattal találkozni, amit követelményként fogalmaznak meg a cégek. És ez egy nagyon jó hír a számodra!

Akkora kereslet van ugyanis agilis tudással rendelkező szakemberekre, hogy a nálunk a Gerillánál is nagyon sok sikeres elhelyezkedés ehhez kapcsolódik.

Itt van például az egyik ügyfelem, aki az állami szférából váltott, 1 év sikertelen álláskeresés után keresett fel minket teljesen elkeserdeve. A tanácsomra elvégezett egy agile és egy scrum képzést (akkor még nem a Mentor Klubban, mert akkor még sajnos el kellett irányítanom más képző központba), de részben ezekenek a képzéseknek is köszönhetően vették fel  IT projektmenedzsment területre, ahol azóta is remekül érzi magát.

De említhetném azt az ügyfelemet, aki korábban tréner volt, és a Covid alatt váltott Scrum Masternek. Kapva kaptak utána a cégek és bőven millió felett keres, pedig korábban nem dolgozott ilyen munkakörben. Azért tudta elnyerni az állást, mert óriási a kereslet ilyen szakemberekre.

Tudom, hogy sok embernek a könyökén jön ki az Agile, sok ügyfelem panaszkodik rá, hogy már tényleg a csapból is ez folyik, ezt nyomatták már az előző cégénél is… Pontosan ez a lényeg!

Nem szabad elugorni előle! Ez egy jó lehetőség számodra is, egy továbblépési kapu, ami nagyon is nyitva áll előtted, ha szeretsz emberekkel foglalkozni, szervezni, és szereted a változatos munkát, modern, feltörekvő szakterületekre szeretnél bejutni.

Ha szeretnéd jobban megérteni, hogy miből is áll az agilis termékfejlesztés, az agilis projektmenedzsment, és szeretnéd eldönteni, hogy egyáltalán neked való-e ez a terület, mit takar ez a munka, akkor vágj bele egy gyorstalpaló képzésbe. Neked is azt javaslom, amit ügyfeleimnek, hogy ne ruházz be hosszú, költséges tanfolyamba! Először csak kerülj képbe, tanuld meg az alapokat. Ezzel egyrészt már el tudsz kezdeni pályázni ebbe az irányba, másrészt még azelőtt el tudod dönteni, hogy neked való-e, mielőtt csilliárdokat kifizetnél egy-egy tanfolyamra.

Nekem ez az elvem, ezt alkalmazzuk ügyfeleimnél, és remekül működik. Arra pedig külön büszke vagy, hogy olyan agile trénert tudok ajánlani neked a Mentor Klubban, aki nemcsak oktatja a tudást, hanem a gyakorlatban is alkamazza azt, amit tanít olyan cégeknél mint például a Graphisoft, a LogMeIn vagy a Deutche Telekom…

Hajrá, sok sikert!
Ha pedig épp álláskeresésben vagy, mielőbbi, sikeres váltást kívánok neked!

Ingyenes segítség, ha érdekel, milyen kitörési pontok vannak jelenleg az álláspiacon:

Ha érdekel pontosan milyen munkakörökbe pályázhatsz agilis tudással, és szeretnéd tudni, hogy melyek azok a feltörekvő, magasan keresett és jól fizető szakterületek, amelyekre érdemes neked is odafigyelned, akkor gyere és regisztrálj a csütörtöki élő Karrier Hack előadásomra! Az előadást online tartom és ingyenes. Érdemes csatlakoznod, mert egy egyedülálló Karrier Hack módszert és friss állásváltó önéletrajzokat fogok megosztani veled, hogy azt is lásd, hogyan alakítjuk át a CV-ket egy-egy új területre! Az előadás után szívesen válaszolok a kérdéseidre is, iratkozz fel itt! ››