A proaktív üzemmód többet ér, mint 100 túlóra
Te reaktív vagy proaktív üzemmódban dolgozol munkavállalóként? Nem mindegy, mert nem csak a fizetésemelésed, de a karriered múlhat rajta! Hagyd a csudába a túlórákat, inkább dolgozz ezen!

Azt látom az embereknél (még a saját cégünkben is), hogy sokkal többen működnek a biztonságos, reaktív üzemmódban, és csak nagyon kevesen proaktívan.
Ez igaz az álláskeresésre – csak akkor váltunk, amikor már nagyon fáj, esetleg ismerős hív egy másik állásba – és igaz a munkahelyi működésre is: teszem a dolgom, aztán hagyjanak engem békén. Ismerős?
Mit is jelent a proaktivitás?
A szakemberek nagy része megcsinálja ugyan magas szinten, ami szűken véve a felelősségi körébe tartozik, de ezen túlmenően egy tapodtat se.
Véletlenül se kezdeményez, nem hoz építő jellegű javaslatokat, nem valósít meg önállón dolgokat, nem megy elébe semminek, nem vállal kockázatot, nem vesz át terhet mondjuk a főnökétől, csapatától. A legtöbb, ami történik, az az ötletelés, de mint tudjuk ötletekből már ki lehet tapétázni mindenhol az irodát…
Szóval miért jönnek a cégek folyamatosan ezzel a fránya proaktivitással (illetve annak hiányával) a teljesítményértékelésnél?
Hát ezért! Mert 10-ből 9 emberből hiányzik a proaktívitás! Nincs meg a tulajdonosi szemlélet a legtöbb munkatársnál!
És hogy mi ennek az oka?
Semmi köze a lustasághoz
Ahhoz vagyunk szokva – már az iskolában is -, hogy azt kell csinálni, amit a főnök kér tőlünk. Nem kell gondolkodni, nem kell pörögni feleslegesen, mert abból csak pluszmeló vagy letolás lesz.
“Dehogy jövök én új kezdeményezéssel, hisz még a saját feladataimnak se érek a végére! Minek húzzak magamra plusz problémákat?”- Ismerős, nem igaz?!
A legtöbb ember a kitörés lehetőségét legfeljebb a túlórákban látja. De ahogy a korábbi cikkben már megbeszéltük: nem többet kell dolgozni, hanem okosabban ahhoz, hogy kiemeljenek!
A legjobb kiugrási lehetőség
A túlórázás nagyon ritkán jár fizetésemeléssel, a proaktivitás azonban mindig!
Ha csak megbújsz az íróasztalod mögött, és abban reménykedsz, hogy majd észreveszik és értékelik a cégnél, hogy ma is mennyivel többet dolgoztál, mint a munkaidőd, akkor sajnos meg fogsz lepődni. Hiába dolgozol jól és egyre többet, ez önmagában nem fog előrevinni.
A legtöbb vezető számára ugyanis mi az igazi érték a csapatával kapcsolatban?
Két dolog, és mindkettő egyaránt fontos:
1) menjenek jól a dolgok, teljesítsen jól a csapat;
ÉS
2) ne csak neki, tehát ne csak a vezetőnek/menedzsernek kelljen mindig mindent kezdeményezni, hajtani! Érted már?
Az önfejlesztés mellet a proaktivitás az a befektetés, ami biztosan megtérül a karrieredben!
Az én tanácsom tehát, hogy ha előre akarsz lépni a cégednél, szeretnél kulcsemberré válni, akit anyagilag is megbecsülnek, akkor mostantól tegyél nagyobb hangsúlyt a proaktivitásra! Merj láthatóvá válni!
Még akkor is, ha picit több lesz így a munkád, és nem biztos, hogy mindig minden jól fog elsülni, sőt, néha neked kell majd A-tól Z-ig megcsinálni mindent, amivel előálltál. De hidd el, hogy ez az extra befektetett munka a nap végén busásan meg fog térülni neked.
Ha tudatosan átkapcsolsz a proaktív gondolkodásra, a proaktív működésre, akkor te leszel a top 5-10% a cégnél, akit nagyon fognak értékelni a főnökei, és nem fogod tudni elkerülni, hogy előléptessenek, kiemeljenek.
De mondok mást…
Ha nem akarsz vezető lenni, akkor is fontos
Ha nem is feltétlenül az a célod, hogy előrelépj, vezetői pozícióba kerülj a munkahelyeden, hanem „csak” szeretnél szakmailag jobban fejlődni, szeretnél például egy mentort magad mellé megnyerni, ahhoz is a legjobb út a proaktivitás!
Ha csak várod, hogy majd kijelölnek melléd egy mentort, vagy valaki észreveszi a tehetségedet és felkarol, akkor csak telnek majd az évek… helyette menj te elébe a dolgoknak proaktívan!
Merj bevonni például szervezeten belül nálad magasabb szinten lévő szakembert, vezetőt a projektjeidbe. Menj bátran, vigyél hozzá úgy egy kezdeményezést, hogy kéred mellé az illető segítségét, kikéred a véleményét, kéred a mentorálását egy konkrét célodhoz. Ezzel gyakorlatilag megnyersz magadnak egy szakmai segítőt, akitől nem csak sokat tanulhatsz, de kicsit a drukkered is lesz, aki talán egyengetni is majd az utad.
Ne feledd, a proaktivitás az egész karriered csodafegyvere lehet!
Használd már az álláskeresésnél – azzal, hogy nem csak ismerős hívására váltasz, nem csak egy csatornán keresztül keresel állást, és nem addig húzod a váltást, amikor már nincs más megoldás. (Ha gyorsan új állás kell, itt a megoldás. ››).
És használd a mindennapi munkád során – azzal, hogy kezdeményezel, javasolsz, ha észreveszel valami hibát, jelzed és megoldási javaslatot adsz/kezedbe veszed a megoldást, segítséget nyújtasz, önként bevállalsz extra szervezést és feladatokat (pl. megírod a meeting agendát, az összefoglalókat, prezentálsz, oktatsz, önként workshopot tartasz, projekteknél felteszed a kezed), magyarán nem elugrasz a munkaköri leírásodon kívüli feladatoktól, hanem aktív munkatársként számíthatnak rád!
Hajrá, sok sikert, és proaktív új évet kívánok neked! ;)
Hozzászólások
Egyetértesz? Tiltakozol? Szólj hozzá a témához!
A hozzászóláshoz kérlek használj teljes nevet és várjuk kulturált hozzászólásaidat legyen az akár egyetértő, vagy akár kritikus.
Januártól elnyertem egy állást egy szuper csapatban, ahol a proaktivitás szinte kötelező! Gerillás önéletrajz és az állásinterjúra felkészítő anyagok meghallgatása, elolvasása és alkalmazása nélkül biztosan nem sikerült volna! (50 felett...) Köszönöm nektek!