A végkielégítés csapdája: Miért nem érdemes várni rá?
Rendszeresen látom ismerőseimnél, hogy már rég kifelé áll a szénájuk egy munkahelyről: vagy unják, amit csinálnak, esetleg a cégnek nem megy túl jól, vagy a főnökkel van konfliktusuk, de nem lépnek, inkább arra várnak, hogy küldjék el őket. Talán Te is hasonló cipőben jársz? 10+ év munkaviszony után az álláskeresés helyett inkább a végkielégítésre vársz? Megmutatom, mi a nagy csapda ebben a helyzetben!
A cikk elolvasása kb. 5 perc.
Rúgjanak ki ők!
Egy gyerekkori barátommal ebédeltem múltkor, és ahogy ez már csak lenni szokott, természetesen szóba jött az álláskeresés téma is. Karesz meséli, hogy iszonyatos nagy bajban van a cégük, az utóbbi pár hónapban a fizetések is mindig csúsznak, de ő most egy darabig nem mozdul, mert 15. éve dolgozik itt, inkább megvárja amíg leépítik, és végkielégítéssel együtt szépen kifizetik…
Gondolom az első kérdésed Neked is az, hogy és vajon végkielégítést miből fognak kifizetni, ha már a fizukkal is bajban vannak…?!? De most tekintsünk el ettől az aprócska körülménytől! Még ha jól is megy egy cégnek, miért nem éri meg a végkielégítésre és a kirúgásra ácsingózni?
A legeslegnagyobb álláskeresői tévhit, hogy a végkielégítés a munkavállalónak jó!
Nem igaz!
A valóság az, hogy a végkielégítés a legtöbb esetben igazából a cégnek jó!
Miért is? Mert ott tartja a legtapasztaltabb dolgozókat, azaz Téged!
A képlet pofon egyszerű: Amíg Te többet hozol a vállalatnak, mint amennyi a végkielégítés összege lenne, addig bolond lenne kirúgni Téged.
Nem csak hónapokra, de akár hosszú évekre is odakötheted így magad egy rossz munkahelyhez, ahelyett, hogy rég egy jobb állásban, sokkal több pénzért, és jobb körülmények között dolgoznál.
A multicégeknél neve is van ennek a “találmánynak”, úgy hívják, hogy bónuszbank.
Az igazgatóknak gyakran van bónuszbankjuk, ami azt jelenti, hogy a bónuszuknak csak a felét, vagy egy részét kapják kézhez az első néhány évben, az összeg másik fele 4-5 évre ugyanis lekötésre kerül az ún. bónuszbankban.
Itt is mi a cél? Az, hogy legalább 4-5 évre odaláncolja magához a cég a legértékesebb munkatársait. Érted már?
Tekinthetjük ezt egy okos ösztönző eszköznek, ahogy a végkielégítést is, és én nem azt mondom, hogy az egész úgy, ahogy van ördögtől való. De lássuk be, hogy végső soron mindkét eszköz a tulajdonosi érdekeket szolgálja, és általában nem ér meg annyit, mint amennyire Téged ELKÉNYELMESÍT.
Hamis biztonságérzet
Én azt látom, hogy amíg az emberek a végkielégítésbe kapaszkodnak, addig nem kezdenek el felkészülni az álláskeresésre, nem porolják le az önéletrajzukat, nem néznek körül az álláspiacon, nem adnak be pályázatokat, azt se tudják milyen fizetések vannak a piacon, és nem tanulnak új dolgokat, nem képzik magukat.
Karrier szempontjából a végkielégítésre várni egy hatalmas üresjárat! Olyan mintha egy süllyedő hajón lennél, és csak arra várnál, hogy valaki megmentsen, ahelyett, hogy magad keresnél mentőmellényt.
Ráadásul ha csak arra alapozol, hogy majd a végkielégítés megoldja a problémáidat, akkor könnyen találhatod magad olyan szituációban, ahol se munkád, se jövedelmed, se célod, se piacképes tudásod nincs, és az álláskeresés közben a végkielégítés összege is gyorsan fogy…
Adj magadnak lépéselőnyt!
Az a rossz hírem, hogy jó céget és jó állást találni melós! Még 2024-ben is! És nem megy egyik napról a másikra még a legkeresettebb szakembereknek sem.
Átgondolt álláskeresési stratégiára, verhetetlen pályázati anyagra, magabiztos állásinterjú technikára, és mindezek mellett komoly álláspiaci ismeretre van szükség, nem beszélve arról, hogy modern tudást, digitális ismereteket várnak el a cégek.
De ne feledd: ha munka mellett kezdesz el céltudatosan felkészülni a váltásra, akkor Te leszel előnyben! Nem most azonnal kell meghozni a döntést, hogy felmondasz-e vagy sem, hanem amikor kaptál egy, vagy jó esetben több ajánlatot!
Az én tanácsom tehát: ha nem érzed jól magad egy munkahelyen, vagy egyértelműen bukó a cég, akkor igenis kezdj el állást keresni! Méghozzá szisztematikusan, 3-4 hónapos edzésterv jelleggel! Ne akkor állj neki, amikor már kirúgtak! És ne csak havi egy-egy pályázattal szórakozz, hanem csináld rendszerben az álláskeresést! Vedd kezedbe az irányítást, és ne süllyedj bele a passzivitásba pár százezer forint végkielégítés miatt!
10-15 év után egyébként is célszerű új munkahely után nézni, de legalábbis picit megmérni magad az álláspiacon. Ha munka mellett kezdesz el pályázni, villámgyorsan ki fog az derülni, hogy mennyit érsz valójában a munkáltatóknak, és mi az a fizetés, amit akár egy kis hozzátanulással Te is könnyedén elérhetnél.
Rengetegszer derül az ki, hogy a végkielégítés összegét (a fizetésükön felül) 1-1,5 év alatt pluszban megkeresik ügyfeleim már egy puszta jól irányzott váltással is!
Íme egy friss példa!
„Kedves András,Először is nagyon hálás vagyok, hogy megismerkedhettem a tevékenységetekkel, hatalmas segítség volt az álláskeresésemben!2023. november 7-én jelentette be a volt cégem vezetősége, hogy bezárják a gyártóüzemet, ahol dolgoztam. Igazából nagyon váratlanul nem ért engem, éreztem hogy egy süllyedő hajón ülünk már egy ideje, ahol a zenekar még játszik – nevetgélünk, kávézgatunk – de végül bekövetkezett a bejelentés.Mindenkit másképp érintett a hír, sokan napokig sírtak, valakinek dühkitötései lettek, fusztráltságát a beosztottain töltötte ki, más mély szótlanságba temetkezett. Másnap ezerrel a Professiont kezdte mindenki bújni, pánikszerű volt a hangulat. Kisvárosban élünk az ország déli részén, korlátozott munkavállalási lehetőséggel, ez érthető is valamilyen szinten.Hogy mit csináltam én?Azt mondtam, hogy ezen a ponton nekem időre van szükségem, hogy feldolgozzam azt, hogy legyen a jövőben, egyáltalán mit szeretnék most kezdeni a munkaerőpiacon. Ezért nem küldtem önéletrajzokat sehova, hanem befizettem a Mentor Klubba!Elkezdtem okosítani magam András hatalmas tudásanyagával!* Megtanultam hogyan pályázzak, mire kell figyelni?* Próbáltam pozícionálni magam* Hogy kitűnjek a tömegből, elkezdtem a mikroképzések elvégzését* Készítettem egy LinkedIn oldalt magamnak* Beszerzőként a korábbi CSB rendszer tapasztalat jó, de tudtam hogy SAP ismeret nélkül ma már sehol sem fogok boldogulni – megcsináltam az MM Modult* Mivel az egyetemen marketing szakirányon végeztem, elkezdtem ezeket az ismereteimet is felfrissíteni, a mai „modern online marketing”-es szemüveget felvenni, amihez rengetek klassz tudásanyagot találtam a Mentor KlubbanVégül maradtam a beszerzés területén. Nagyon nagyon köszönöm az iránymutatást, nélkületek nem sikerült volna így!!!!Ahogy tanultam tőled András, 2024. év elején elkezdtem szórni az állásokra szabott önéletrajzaimat, és január végére már volt is egy konkrét ajánlatom. Végül a legeslegelső pozícióra ahova elküldtem a jelentkezésem, és hozzám a legközelebb álló cégről van szó, megkerestek telefonos interjúra. Okosan másik időpontra kértem a megkeresést, jól felkészültem és továbbjutottam! A személyes interjúra is igyekeztem trenírozni magam az általad tanult módszerekkel, éééééssss SIKERÜLT! Beosztásban, fejlődési lehetőségben nem is kívántam többet, és fizetésben 40%-al többet kínáltak a konkrét ajánlatnál és az előző munkámhoz képest!
Ezt óriási eredménynek tudom be, ami a segítségetek nélkül biztosn nem sikerült volna!
Hálás vagyok KÖSZÖNÖM!
Üdvözlettel,
…………………………”
Hozzászólások
Egyetértesz? Tiltakozol? Szólj hozzá a témához!
A hozzászóláshoz kérlek használj teljes nevet és várjuk kulturált hozzászólásaidat legyen az akár egyetértő, vagy akár kritikus.