Hogyan kerüld el, hogy túlképzettnek tartsanak?
Volt már olyan, hogy azért nem mertél megpályázni egy állást, mert féltél, hogy túlképzettnek tartanak? Esetleg kaptál is már olyan visszajelzést, hogy jó jelölt lennél, de mivel túlképzett vagy, ezért másik pályázó mellett döntöttek? Akárhogy is, az valóban egy jogos aggodalom lehet a részedről, hogy ha egy magasabb szintű pozíciót is bemutatsz az önéletrajzodban, mint amire pályázol, akkor bizony előfordulhat, hogy vissza fognak utasítani. Semmi pánik, van erre is megoldás!
A cikk elolvasása kb. 5 percet vesz igénybe.
Ki számít túlképzettnek?
Először is tegyük tisztába a fogalmakat! Sokan úgy gondolják, hogy már akkor is túlképzettnek tűnhetnek, ha például egy alacsonyabb végzettséget igénylő pozícióba két-három egyetemi diplomával a zsebükben jelentkeznek. Ez tévedés.
Alapvetően nem a végzettség számít!
Amikor túlképzettségről beszélünk, elsősorban a szakmai tapasztalatról beszélünk, nem a megszerzett végzettségről.
Akkor mondható valaki túlképzettnek, ha egy olyan pozícióra pályázik, amelynél magasabb beosztásban már korábban dolgozott, vagy az elvártnál jóval nagyobb tapasztalattal rendelkezik.
Mikor fordul ez elő?
- Az egyik leggyakoribb példa erre, amikor valaki egy magasabb pozíció után önszántából valamiért úgy dönt, hogy már nem akar akkora felelősséget vállalni, inkább szerényebb pozícióra vágyik, akár kisebb pénzért is.
- A másik gyakori példa pedig, amikor valaki egy kisebb cég vezetői posztjából ülne át egy nagy cég menedzseri állásába. Ilyenkor könnyen lehet, hogy gazdasági igazgatóként a kis cégnél mindössze 5 embere volt ugyan, a menedzseri pozícióban pedig 50 beosztottat irányítana, az önéletrajza alapján a gazdasági igazgatói beosztás (illetve pozíciónév) mégis ütni fogja a megpályázott menedzseri szintet. ›››Bővebben arról, hogy hogyan találhatod meg a neked megfelelő szintű állásokat, a heti, ingyenes, online előadásomban is beszélek. Jelentkezz ITT, és hallgasd meg te is!
Itt szeretném megjegyezni, hogy az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a túlképzettségre vonatkozó visszajelzés a cégek részéről nem mindig jelenti azt, hogy valóban szó szerint a túlképzettség a probléma. Ha ilyen visszajelzést kapsz, mindenképpen érdemes foglalkoznod vele, de tartsd szem előtt, hogy e mögött a kifogás mögött állhat számos egyéb ok is, mint például, hogy más életkorú, vagy kevésbé tapasztalt szakembert keresnek épp az adott pozícióra.
Miért baj az, ha valaki túlképzett?
Joggal teheted fel a kérdést, hogy miért baj az a HR-nek vagy a munkáltatónak, hogy több tapasztalatod van, mint amit elvárnak?!
Gondolj csak bele, te vezetőként nem gondolkodnál el egy pillanatra sem, hogy egy nálad jóval tapasztaltabb szakembert felvegyél-e magad mellé beosztottnak?
- Egyrészt tény az, hogy a legtöbb vezető nem szívesen vesz fel nála okosabb, tapasztaltabb beosztottat, hisz hová lesz így a szakmai tekintélye?
- Másrészt sok esetben attól is félhet a leendő vezetőd, hogy előbb-utóbb az ő állására is pályázol majd, hiszen az önéletrajzodból egyértelműen kiderül, hogy az ő munkáját is könnyűszerrel el tudnád végezni.
- Harmadrészt – ami ezeknél talán még nyomósabb érv -, hogy ha az elvártnál jóval tapasztaltabb jelölt vagy, akkor mivel fog ő téged motiválni? Ha a leendő pozíciónál nagyobb felelősséget is vittél korábban, mi lesz akkor számodra a kihívás?
Mi a teendő?
Akármi mi is a kiinduló ok, minden esetben a megoldás a túlképzettség ellen: a megfelelően megírt önéletrajz!
Csúnyán szólva kicsit kozmetikázni kell az önéletrajzodat.
Mit értek ezalatt?
1. Játssz a pozíciónevekkel!
Nagyon fontos, hogy a korábbi pozíciód megnevezését mindig az új, megpályázni kívánt pozícióhoz igazítsd. Tudod jól, nem az számít, hogy mi volt a munkaszerződésedben, vagy mi szerepelt a névjegykártyádon!
Például: ha egy kis cégnél voltál gazdasági igazgató, és most egy multi cég pénzügyi menedzseri pozíciójába pályázol, akkor célszerű az önéletrajzodban “lefokozni magad”, és az igazgató helyett pénzügyi vezetőt, vagy pénzügyi osztályvezetőt írni, ami máris kevésbé hierarchikus hatású.
2. Koncentrálj a feladatokra!
A másik fontos szabály, hogy a korábbi pozíciódat az új álláshoz kompatibilis módon definiáld. Vagyis az egyes felelősségi körök bemutatásánál is célszerű másra helyezned a hangsúlyt.
Például: ha vezető voltál, és most beosztotti pozícióra pályázol, akkor ne arra fókuszálj, hogy hány embert irányítottál, milyen magas szintű felelősségi köröd volt, hanem a konkrét feladatokat mutasd be, a legfontosabb szakmai eredményeket, ami releváns lehet a megpályázott állás szempontjából is.
3. Fiatalítsd meg az önéletrajzodat!
Nem arról van szó, hogy tagadd le a korodat, vagy a szakmai tapasztalataid egy részét, de egyrészt a korodat nem kötelező feltüntetned az önéletrajzban (erről bővebben ›› ITT olvashatsz), másrészt még egy 25-30-35 éves szakmai múlt esetén is elegendő az utolsó 18-20 év legfontosabb pontjait bemutatni, ezt is szigorúan maximum 1,5-2 áttketinthető A/4-es oldalban. Ezzel kezelheted a harmadik kifogást, amikor nem is feltétlen a túl hosszú szakmai tapasztalat a probléma.
4. Csak a releváns végzettségeket mutasd be!
Bár ahogy az elején is tisztáztuk, túlképzettségről alapvetően akkor beszélünk, ha a szakmai múltad alapján a munkaadó úgy véli sok lennél az adott állásra, de előfordulhat olyan eset is, amikor te magad érzed úgy, hogy az iskoláid, vagy a végzettséged alapján kilógnál a jelentkezők sorából.
Például: ha tudományos doktori fokozattal ügyfélszolgálatos munkakörre, vagy 2-3 egyetemi diplomával pályamódosítás után asszisztensi pozícióra pályázol. Ha te magad is érzed, hogy felesleges az adott állás szempontjából feltüntetni minden végzettséget, bátran hagyd el. Elég egy diplomát bemutatnod a háromból, azt, ami a leginkább releváns az állás szempontjából, és igen, bátran fokozd le magad a jelentkezés idejére, és hagyd el a pályázatodból a doktori címet.
Tipikus hiba, hogy hajlamosak vagyunk túlpozicionálni magunkat az önéletrajzunkban
Legtöbben azt gondolják, hogy ha minél hangzatosabban, és minél nagyobb dolgokat mutatnak be a pályázatukban, annál vonzóbb jelöltek lesznek. Valójában azonban ilyenkor szokott előfordulni, hogy két szék közül, vagyis két pozíciószint közül a földre esnek.
Különösen vezetőknél gyakori ez a jelenség. Az igazán magas vezetői szinthez mérten az ő szakmai tapasztalatuk sok esetben valójában kevés, és erre gyorsan fény is derül a feladatok bemutatása során, viszont ugyanez az önéletrajz egy menedzseri, egy középvezetői beosztáshoz képest túl sok lesz, vagyis túlpozicionált.
Összefoglalva
Ha egy kicsit is felmerül benned a gyanú, hogy egy adott pozícióra az önéletrajzod alapján esetleg túlképzettnek tarthatnak, soha ne felejtsd el, az első számú szabályt: az önéletrajz nem egy adóbevallás, nem egy hivatalos okirat, amiben mindennek a munkaszerződésednek és a személyi igazolványodnak megfelelően ott kell lennie.
Az önéletrajz egy marketinganyag! Használd ennek megfelelően, legyél rugalmas, és kreatív, és gondolkodj egy kicsit a leendő főnököd fejével. Ha a cikkben feltárt néhány egyszerű szempontra odafigyelsz, akkor könnyedén elkerülheted, hogy túlképzettnek tartsanak!
Hozzászólások
Egyetértesz? Tiltakozol? Szólj hozzá a témához!
A hozzászóláshoz kérlek használj teljes nevet és várjuk kulturált hozzászólásaidat legyen az akár egyetértő, vagy akár kritikus.