Itt az új őrület: a kudarcönéletrajz – hogy micsoda???
A múlt héten még a Kossuth Rádió is riportot készített velem egy új őrületről, a kudarcönéletrajzokról. Az élő adásban is elmondtam, hogy egy nagy félreértésről van szó – a mai cikkben pedig kifejtem, hogy érdemes-e a divatból kudarcönéletrajzot írni.
Úgy tűnik, Johannes Haushofert, a Princeton egyetem adjunktusát is meglepte mekkora nemzetközi visszhangot váltott ki az a kudarcönéletrajz (pontosabban CV), amit egy üres percében, fejből dobott össze. Mesterképzések, amikre nem sikerült bejutni, el nem nyert egyetemi ösztöndíjak, meg nem kapott kutatási pénzek… Ezek azok az információk, amiket egy „normális” önéletrajz soha nem tartalmaz, ám most mégis felkapott téma lett a kudarcönéletrajz. Mi is ez az egész?
A kutató „művéről néhány nap alatt csaknem 500 cikk jelent meg, többek között írt róla a tekintélyes Harvard Business Review és a rendkívül népszerű Mashable is.
Haushofer saját bevallása szerint a kudarcönéletrajz nem az ő találmánya, egy ismerőse készített már hasonlót. „Művével” igazából csak arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy egy kívülről sikerek sorozatának tűnő pályafutás a valóságban rengeteg sikertelenséget takar. A kudarcok megmutatása reálisabb képet nyújthat és segíthet azoknak, akik saját kudarcaik miatt hajlamosak elbizonytalanodni.
A rengeteg cikk és a bennük megjelent számos sületlenség hatására egyesek már arról beszélnek, hogy „új mozgalom kezdődik”, ezentúl nem a sikerekre kell kihegyezni az önéletrajzot, hanem be kell ismerni kudarcainkat is.
Óva intek mindenkit ettől: A kudarcönéletrajz csak további kudarcokhoz vezethet!
Ne tévesszen meg senkit, hogy Haushofer írása önéletrajznak (pontosan a tudományos világban elfogadott, csupa felsorolásból álló CV-nek) tűnik! Természetesen neki eszébe sem jutott, hogy ezzel bármilyen állásra pályázzon. Csupán arra akarta felhívni a figyelmet, hogy minden látható siker rengeteg láthatatlan kudarcot rejt. Ez nagyon fontos üzenet azoknak, akik a kudarcok miatt nagyon el vannak keseredve, akik maguk alatt vannak. Ez ugyanolyan fontos az álláskeresőknek, a kutatóknak, vagy a doktoranduszoknak számára.
Persze nemcsak a kudarcaidat érdemes kihagyni az önéletrajzból. A közelmúltban már írtam arról, hogy mi az a 7 dolog, amiről NE írj az önéletrajzban, hogy többet hívjanak állásinterjúra.
Kudarcok helyett gyengeségek
Ha a kudarcokról nem is, de a gyengeségeinkről szinte biztosan kérdeznek az állásinterjún. A legtöbb pályázó tudja is, hogy erre számíthat, mégis csak kevesen vannak, akik jól válaszolnak az ilyen kérdésekre. Fontos tudnod, hogy amikor a gyengeségeidről, az esetlegesen elkövetett hibákról kérdeznek, valójában az önismeretedet akarják tesztelni.
Tulajdonképpen majdnem mindegy, milyen gyengédet vallod be, a lényeg az, hogy tisztában vagy-e önmagaddal. Nem egyszerű feladat, mert úgy kell ezekről a dolgokról beszélned, hogy közben ne ásd alá a felvételi esélyeidet.
Különböző cikkekben gyakran tanácsolják, hogy vigyél magaddal példákat olyan gyengeségekből, amik tulajdonképpen erősségek. Ilyenkor jönnek azok a sablon-válaszok, hogy „munkamániás vagyok”, „maximalista vagyok”, de ezek hiteltelenek, nem őszinték.
Sokkal több értelme van, ha valóban elgondolkodsz a kérdésen, felidézed, milyen visszajelzéseket kaptál korábbi munkatársaidtól, főnöködtől. Persze nyilván nem egy olyan hibát kell a felszínre hoznod, ami miatt eleve nem lehet sikeres az állásinterjúd. Van, akinek az a hibája, hogy túl sokat beszél, más túl keveset, akad, aki nagyon izgul már akkor is, ha öt ember előtt kell prezentálnia… Ezek mind vállalható hibák.
Nagyon fontos viszont, hogy a hibák „bevallása” után tudj néhány épkézláb mondatot mondani arról, hogy mit tettél eddig ezeknek a hibáknak a leküzdéséért.
Mivel lehet feldobni egy önéletrajzot?
Ha a kudarcönéletrajz nem is valós alternatíva a hagyományos önéletrajzokhoz képest, léteznek formabontó megoldások. Ezekben a közös leginkább az, hogy nagyon nehéz jól megvalósítani őket. Az önéletrajz egy kötött formátum, hiszen az elbírálók elvárják, hogy a pályázók megfelelő módon mutassák be szakmai jártasságukat, iskolai végzettségüket.
Hozzánk is érkezett már olyan pályázat, amiben az önéletrajzon és a motivációs levélen kívül egy kis bonbon is volt. A púpos boríték már eleve felkeltette a figyelmet, a kis ajándékkal a pályázó mintegy megköszönte, hogy elolvastam az önéletrajzát. (Emailben beküldött anyaggal ez a módszer nem működik!)
Bár van néhány jópofa ötlet, úgy gondolom, hogy nem ilyesmivel kell kitűnni. Sokkal fontosabb, hogy gondold át alaposan, mivel is akarod meggyőzni a toborzót arról, hogy te vagy a legalkalmasabb jelölt.
Ne a kudarcokról, hanem a sikereidről írj!
Sokévi önéletrajz-szakértői munka és rengeteg önéletrajz átnézése után állítom, hogy nem a kudarcokra, hanem az elért eredményekre kell koncentrálni. Nem elég leírnod, hogy itt, meg ott mit csináltál, hanem azonnal mellé kellene tenned, hogy milyen eredményeket értél el. Leginkább természetesen azok az eredmények fontosak, amik kihathatnak a jövőbeli (éppen megpályázott) munkakörben végzendő munkára is.
Nagyon sokan vannak, akik nem tudnak rendes önéletrajzot írni. Van egy sor félreértés is az önéletrajz körül. Az egyik tévhit például az, hogy a CV, azaz a Curriculum Vitae ugyanaz, mint az önéletrajz, pedig jelentős különbségek vannak.
Az önéletrajzírás nem könnyű „műfaj”, de megtanulható. Ha megtanulod, hogyan kell meggyőző, egyedi, a megpályázott állásra szabott önéletrajzot írni, biztos lehetsz benne, hogy a te pályázatod ki fog emelkedni a sablonos, vagy gyenge anyagok közül.
A velem készült Kossuth Rádió riport felvételét itt tudod meghallgatni:
Hozzászólások
Egyetértesz? Tiltakozol? Szólj hozzá a témához!
A hozzászóláshoz kérlek használj teljes nevet és várjuk kulturált hozzászólásaidat legyen az akár egyetértő, vagy akár kritikus.