Te is így gondolsz a munkahelyedre? Akkor itt az ideje frissíteni az önéletrajzodat!
Van egy szófordulat, amit mostanában sokszor kihallok a beszélgetésekből. Eddig is előszeretettel használták a tévében, rádióban riporterek, politikusok, és sajnos most már álláskeresőktől is egyre gyakrabban hallom. Bevallom őszintén, nem szeretem ezt a mondatot, borzasztó veszélyesnek tartom. Azt is elmondom, hogy miért.
Hallgatom reggel a dugóban a rádiót, épp egy érdekes riportműsor megy. Az interjúalany hosszasan panaszkodik a szakszervezeti összefogás hiányáról. Röpködnek a “lehetetlen helyzet”, “fenntarthatatlan”, “kibírhatatlan” szavak, mire a riporter vigasztalóan közbevág: “de legalább van valamiféle érdekképviselet.”
“…de legalább”
Nem tudom Neked feltűnt-e, milyen sokszor és sokféle helyzetben használjuk újabban ezt a szófordulatot:
- “Mióta elköltözött, fel se hívja a gyerekét, de legalább rendesen fizeti a gyerektartást.”
- “Tudom, hogy rossz lehet társ nélkül, de legalább neked nem kell senkihez alkalmazkodnod.”
- “Biztos fárasztó heti 7 napot dolgozni, de legalább ő szereti, amit csinál.”
És sajnos egyre gyakrabban hallom ugyanezt tréningeken, tanácsadásokon is állásban lévő szakemberektől:
“Keveset keresek, de legalább időben utalják a fizetésemet…”
“Igaz, hogy a főnököm állandóan üvöltözik velem, de legalább stabil a cég…”
“2 és fél órát ülök reggelente a dugóban mire beérek a munkahelyemre, de legalább van állásom…”
Miről is szól ez az egész?
A tompításról. Arról, hogy már rég nem jó a helyzet, már rég nem érzed jól magad valamiben, de még reménykedsz, még halogatsz, még egy kicsit vigasztalod magad vagy épp a másikat. Miért?
Sokat használjuk akkor is, amikor nagyon empatikusak szeretnénk lenni, amikor úgy érezzük tehetetlenek vagyunk egy-egy helyzetben, de valamit mondani kell, valamivel el kell ütni a dolog élét.
Ez egy nagyon veszélyes játék. És most nem arra gondolok, hogy ha valami egy kicsit is nehezen megy az életedben, vagy épp nem a legideálisabb a helyzet a munkahelyeden, akkor azonnal dobj el csapot-papot és cseréld le! Szó sincs ilyenről, sőt! (Ezzel kapcsolatban ebben a cikkben részletesen is írtam már.) Csak tudod erről a “de legalább”-ról nekem mindig eszembe jut egy példa.
A béka és a fazék
Biztosan Te is hallottad már ezt a példázatot a békáról és a fazék forró vízről:
Mi történik akkor, ha egy forró vízzel teli fazékba beledobsz egy békát?
A válasz: Ahogy beledobod, a béka azonnal kiugrik belőle!
No, de mi történik akkor, ha hideg vízzel teli tálba teszed ugyanezt a békát, és úgy kezded melegíteni a vizet alatta?
Szép lassan meg fog főni a békád…
Na, valahogy így működik az életünkben ez a “de legalább”!
Ha azt veszed észre, hogy egyre többet vigasztalod magad ezzel a szófordulattal egy-egy élethelyzetben. Ha mindig ez az utolsó érved egy dilemmában. Ha nem tudsz dönteni, és azzal zárod le magadban a kérdést, hogy “oké, ez így nem jó, de legalább”… na akkor tudd, hogy ez itt most a te békád. És ez az a bizonyos fazék, amiben éppen vagy!
Hadd meséljek el egy történetet!
Önéletrajz konzultációra jött hozzám egy 50-es éveiben járó hölgy. Tele felháborodással érkezett: panaszkodott a munkahelyére, a kifizetetlen túlórákra, a kollégák nemtörődömségére. Szidta a zsarnok főnökét, amiért folyamatosan túlterheli őt. Szidta a felnőtt fiát, amiért még mindig nem képes saját lábra állni, és 32 éves létére őt is neki kell támogatnia. Szóval sorolta, sorolta a sérelmeit, mire megkérdeztem tőle: “és Ilona mondja, mióta megy ez így?” Mire a hölgy mosolyogva válaszolta: “Ja, hát András évek óta így élünk, de legalább nekem eddig mindig volt állásom, érted?!”
Igen, értem:“de legalább”
Ugye Te is érted már?
Ha már Te is ott tartasz, hogy nem érzed jól magad a munkahelyeden, nem vagy jóban a főnököddel, keveset keresel, netán megaláznak, vagy már egy cseppet sem szereted, amit csinálsz, akkor ne melegítsd tovább azt a fazekat! Ne várj a végkielégítésre, ne várj egy új főnökre, a részmunkaidő bevezetésére, vagy amíg teljesen kiégett és depressziós leszel! Hidd el, nem érdemes pazarolnod az idődet, mondván “de legalább ez biztos”!
Kezdj el nézelődni az álláspiacon, frissítsd az önéletrajzodat, nézd meg mennyit ér a szaktudásod, hol találod a neked való állásokat. Hidd el, hogy mindig létezik jobb, Neked való jó állás! És ha jön egy jó ajánlat, igenis próbáld ki magad legalább egy állásinterjún!
De hogy ne csak a jó tanácsokat soroljam…
Szeretnék egy kézzelfogható, gyakorlati segítséget is felajánlani Neked: Gyere és csatlakozz most csütörtök este az alábbi ingyenes, élő mini-tréningemhez! Az előadást az interneten tartom (tehát nem is kell hozzá kimozdulnod), és sok-sok bevált álláskeresési tippel készülök, hogy Neked ne kelljen órákig a tudásanyagok között keresgélned. Kérd el itt a közvetítés linkjét, és ha nem is fogadod meg azonnal az összes Gerilla tippet, „DE LEGALÁBB” nézz bele az előadásba, és tedd fel a kérdéseidet! ;)
Hozzászólások
Egyetértesz? Tiltakozol? Szólj hozzá a témához!
A hozzászóláshoz kérlek használj teljes nevet és várjuk kulturált hozzászólásaidat legyen az akár egyetértő, vagy akár kritikus.
Sajnos elmúltam 58 éves, így már nem akarnak alkalmazni, pedig a nyugdíjazásom csak 65 éves korban lehetséges. Dolgozni öreg vagyok, nyugdíjasnak fiatal, ez a mai valóság