Tényleg nehéz jó állást találni? Vagy csak rossz csatornán vagy?

Nem tudom megfigyelted-e magadon, de a negatív híreknek sokkal nagyobb hatása van ránk, mint a sikersztoriknak. Sajnos így van ez a karriertervezésnél is….  

A negatív hírek ereje

Magamon is tapasztalom, hogy a tragédiákat, rossz híreket valahogy sokkal jobban átélem, sokkal jobban bele tudok helyezkedni.

“Te jó ég, mi lenne, ha velem történne ugyanez?”, “Mit csinálnék ebben a szerencsétlen helyzetben?!?” – Ismerős?

Ezzel szemben, ha egy pozitív hírt olvasok vagy hallok, azt nem élem meg ugyanezen a szinten. Nem azért, mert pesszimista vagyok, vagy mondjuk a kifogásokat keresem, és nem is arról van szó, hogy ne hinném el, hogy nekem is sikerülhet ugyanaz. Egyszerűen nem hat rám olyan erővel a pozitív sztori, mint mondjuk egy katasztrófa.

Itt egy friss példa!

Mindhárom fiam sportol, és persze akadnak kisebb-nagyobb balesetek is mindig. Egyik nap például arra értem oda az edzőtáborba, hogy a legkisebb fiam egyik csapattársa elesett, letört az egyik metszőfoga, teljesen lezúzta a fél arcát… ott állt szegény vérbe fagyva, én meg hallgattam lesokkolva az esetbeszámolót.

Meséli, hogy az ő balesete igazából mind semmi, mert tegnap történt egy sokkal rosszabb dolog is… Elütöttek egy kisfiút az utcában (nem az edzőtáborból). Egy óriási csattanást lehetett hallani, majd mikor kiértek a hangra, látták, hogy egy biciklis kisfiút elgázoltak majdnem pont előttük.

Újra kellett éleszteni a gyereket, jött a mentőhelikopter, minden…

Na én itt már teljesen kész voltam. Még így elmesélve is elképesztő megrázó volt az egész. 

Olyan intenzíven beleéltem magam, hogy szinte remegett a lábam, mikor hallgattam. Bekapcsolt egy természetes féltés a sajátjaim iránt, a félelem, együttérzés a pórul járt kisfiúval és szüleivel, és ki tudja még mi?!

Elképesztő mélyen hatott rám a negatív történet, míg ha mondjuk egy aranyéremről számoltak volna be, azt valószínűleg örömmel fogadom, de nem hat rám olyan intenzíven. 

Ugyanez a helyzet az álláskeresőknél és a szakembereknél is! 

Figyeld csak meg magadon!

Ha azt olvasod például, hogy egy cég elbocsát X ezer embert, vagy leépítések jönnek, kirúgták az XY vállalat vezérigazgatóját, további infláció várható, stb., – ezekre a munkaerőpiaci hírekre sokkal jobban felkapod a fejed, nem igaz?  

– “Akár velem is megtörténhet?

– „Mit csinálnék, ha holnap kirúgnak?

– „Milyen igazságtalan dolog!” stb, stb…

Na és a jó hírekre, a sikersztorikra vajon hogyan reagálsz?

Itt van például két egészen friss ügyfél visszajelzésünk, próbáld megfigyelni magadon, hogy mi az első reakció, ami bekapcsol nálad?! Te mit gondolsz magadban?

Azt mondod magadnak, hogy “Szuper, akkor nekem is sikerülhet!”?

Vagy inkább azt, hogy “Ja persze, mert ő biztos fiatal…”, “Ja persze, biztos csak a Gerilla tanfolyamokat végezte el”, “Persze, mert ő a fővárosban él…”, „Persze, és akkor miért nincs ott a név se?”…

Mi lesz az az alábbiakból, amibe belekapaszkodsz?

Érdemes erre figyelni, mert ahhoz, hogy neked is sikerüljenek a terveid, jobb állásod legyen, több fizetésed, érdekesebb munkád, vagy bármi, amit szeretnél, el kell kezdeni nemcsak tenni érte, de hinni is benne.

Ha folyamatosan csak eltolod magadtól a pozitív példákat, és magyarázatot keresel, hogy nálad miért nem fog ugyanaz működni, akkor sose lépsz ötről-hatra és csak úsznak el az évek…

Íme a két történet! És ne feledd: neked is sikerülhet!

Levél 1
Van olyan, hogy álomállás!

„Kedves András!

Másfél éve kirúgtak a munkahelyemről. Nekem nem volt bátorságom előbb lépni:  kilépni, lelépni, bevágni az ajtót. Sok minden történt a másfél év alatt, köztük az is, hogy belefutottam a Facebook hirdetésedbe. Használtam, igénybe vettem, használt, igénybe vett, változtatott. 

Ma – ugyan még próbaidőn vagyok – olyan munkahelyről bicikliztem haza, amiről eddig nem is feltételeztem, hogy van. Illetve tudtam, hogy van, csak álmaimban került elő, hogy talán nekem is… a de jó lenne… és. 

Köszönöm, hogy az energiád, a tudásod és a tapasztalataid megosztod, hogy bárki hozzáférhessen. Üdv,….”

 

Levél 2
Sikeres állásváltás 25 év munkaviszony után

Már 3 éve próbálkoztam munkahelyet váltani, de valahogy lehetőségem is alig volt. Pedig minden nap átnyálaztam a Profession álláshirdetéseit. Aztán körülbelül egy éve csatlakoztam early bird keretek között a Gerilla Állásszerző Programhoz. Megmondom őszintén az első pár hónapban nem nagyon tudtam hogyan megfogni ezt az egészet. Ugyanakkor elkezdtem feldolgozni a Program online felületén található anyagokat. A CV-met frissítettem.

Legjobban András 40-45 perces állásinterjú kérdésekre felkészítő hanganyaga tetszett. Ez nagyon hasznos volt. Segített úgy kiegészíteni a még hiányzó tartalmat magamról, hogy teljesen nyugodtan érkezhettem az interjúkra. Volt egy alap izgalom, de tisztában voltam vele, hogy a részemről minden megvan alaposan, így végül is higgadtan és nyugodtan ülhettem pl. 3 órás interjún is.

3-ból 2 cég vette fel a kapcsolatot velem. Egyiknél sem volt releváns pozíció, mégis megkerestek. Az első cég interjúja online volt december elején. A második cég még ült rajta egy kicsit és karácsony előtt jelezte, hogy beszélgetne velem, de már csak januárban. Január közepén volt az első személyes interjúnk, ami 3 órás volt. A hosszal ellentétben komfortosan éreztem magam. Rendkívül figyelmes és emberközpontú volt mindenki, aki jelen volt (HR, leendő vezető, két területről egy-egy szakmai kolléga). Otthon éreztem magam már ekkor. Egyrészt a felkészültségem miatt, másrészt a releváns szaktudásom miatt, harmadrészt a fogadtatás miatt.

Felajánlották, hogy amennyiben van kérdésem nyugodtan írjam le, és fel fognak készülni. Éltem vele és tényleg ki volt dolgozva egy pár oldalas anyag a kérdéseimre a legközelebbi találkozóra. A vége az lett, hogy meg tudtunk egyezni a bértárgyaláson is (érdekességképpen pontosan azt az összeget meg is adták amit először a telefonban mondtam). Elfogadtam az ajánlatot. Kultúráltan és türelmesen megvárták a felmondási időmet. Nehéz időszak volt, mert 25 éves munkaviszonyt hagytam ott. Ebben is támogattak. Nem beszélve arról, hogy a lakóhelyemtől 10 perc gyalog a munkahely, mindez Budapesten. Emberközpontú cég, ahol tényleg adnak is erre.

Azóta lejárt a próbaidőm és megerősítettük, hogy továbbra is szeretnénk együtt dolgozni. Összegzésként azt szeretném mondani, hogy sok munkát, felkészülési időt bele kell tenni egy munkahelyváltáshoz, de megéri. Áldozni érdemes a sikerért. Szeretném megköszönni a segítségeteket a fenti kis történetben. További sok sikereket kívánva! …”

Ismerd meg a Gerilla módszertant, és meríts erőt ezekből a valós beszámolókból!

Hajrá, sok sikert kívánok a te karrier terveidhez is!