A választások hatása a munkaerő-piacra

Mit jelent álláspiaci szempontból a vasárnapi választási eredmény? Van-e bármilyen kihatással az álláskeresőkre egy régi/új kormány alakítás? És ha van is, kell nekem személy szerint ezzel egyáltalán foglalkoznom? – kérdezhetnéd most tőlem joggal. Én pedig erre azt mondom, ahhoz, hogy sikeres legyél az álláskeresésben, nagyon fontos, hogy tudd, milyen folyamatok alakulnak aktuálisan a munkaerő-piacon. Érdemes tisztában lenned azzal, milyen környezetben kell megmérettetned magad, és milyen főbb változásokra számíthatsz. Természetesen az ördög mindig a részletekben rejlik, mégis úgy döntöttem, hogy egy cikk erejéig összeszedem számodra azokat a legfőbb sarokpontokat, amelyek a következő kormányciklus alatt közvetve, vagy közvetlenül, de várhatóan minden álláskeresőre kihatással lesznek.

Mire ne számíts ebben cikkben?
A választási eredmények politikai, szociokulturális színezetű elemzését ezúttal is meghagynám a politológusokra és a szociológusokra. Elhelyezkedési tanácsadóként a következő néhány pontban kizárólag az álláspiaci mozgatórugókra szeretném felhívni a figyelmedet! A témához kapcsolódóan, konkrét álláskeresési stratégiákról szintén nem ennek a cikknek a keretein belül, hanem a soron következő ingyenes, internetes előadásom alkalmával fogok tudni részletesen beszélni. Várlak téged is szeretettel a csütörtök esti élő előadásra. Regisztrálj itt!

2018 tavaszán a 4. Orbán-kormány alakul meg. Most először olyan tekintetben is rendhagyó a helyzete, hogy talán még soha nem volt ennyire kiegyensúlyozott a gazdasági környezet, amelyben színre kell lépnie.

Emlékezz csak vissza például 8 éve, a gazdasági válság kellős közepén, amikor hatalmas munkanélküliség volt az országban, az egyik nagy kampányígéret éppen az volt, hogy 1 millió új munkahelyet fog teremteni Magyarországon. (Ebből egyébként kb. 750 000 meg is valósult, a fennmaradó rész pedig többségében a szakképzett munkaerő hiánya miatt nem jött létre, de nem is ez a lényeg.) A lényeg tehát, hogy most, 2018 áprilisában azt mondhatjuk, hogy minden statisztika szerint rekord szinten van a foglalkoztatottság, stabil a gazdaság, vagyis különösebb gazdasági nehézséggel nem kell szembenéznie a kormányzatnak.

Mi fog akkor változni?

Az új kormány terveit illetően Orbán Viktor a keddi nemzetközi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy új időszak következik, részben új emberekkel és új struktúrában kívánják folytatni a munkát.

Vagyis rövid és közép távon is bizonyos szintű változásokra lehet számítani. Lássuk ezek közül melyek azok, amelyek az álláspiac alakulására is kihatással lehetnek, és mennyiben!

1. Személyi változások a közszférában és az állami tulajdonú intézményeknél

Az egyik, amit Orbán Viktor kihangsúlyozott, hogy új kormány lesz, nem csupán az eddigi munka folytatása: “nem folytatni fogjuk a kormányzást, hanem új kormány jön létre”.

Vagyis – ahogy ez minden választás után lenni szokott – a közigazgatásban, az állami tulajdonú cégeknél várhatóak bizonyos személyi változások, amelyek a felső-vezetőkön túl akár a középvezetőkig és az alsóbb szintekig is legyűrűzhetnek.

Érdemes ezeket figyelemmel kísérned, felkészülnöd rájuk. Önmagában persze az, hogy a szokottnál nagyobb mozgás várható a közszolgálati szférában, nem jelenti azt, hogy bárkinek könnyebb lesz bekerülni. Ehhez neked is meg kell tanulnod ügyesebben pályázni, gyorsabban beadni a jelentkezésedet, és meggyőzőbben bizonyítanod a szakmai rátermettségedet. (Bővebben erről is csütörtök este élőben az ingyenes előadáson›››)  

2. Alacsonyabb munkát terhelő adók és járulékok

A másik, amit Orbán Viktor a beszédében aláhúzott, hogy továbbra is a Matolcsy György nevével fémjelzett gazdaságpolitika folytatására lehet számítani, és várhatóan 2019-ben hangsúlyosabb intézkedésekkel igyekeznek majd az ország és a hazai vállalkozások versenyképességét növelni.

Mit jelent ez közelebbről? Egyrészt valamivel magasabb nettó bérekre lehet számítani, másrészt egy kedvezőbb vállalkozói környezetet teremtve várhatóan mindez a munkhelyteremtésre is pozitív hatással lehet. Vagyis ott is adódik majd álláslehetőség, ahol egyébként eddig nem dübörgött annyira az álláskínálat.

Itt jegyezném meg, hogy óvatosan bővülő nemzetgazdasági teljesítmény mellett is mindig vannak olyan cégek és szektorok, ahol az átlagnál nagyobb a munkaerő-kereslet. Az álláskeresés során az egyik legfontosabb feladatod, hogy megtaláld ezeket a szakterületeket és fejlődő cégeket, és itt próbálj elhelyezkedni, hisz lényegesen jobb eséllyel pályázol, mint egy olyan szektorban, ahol folyamatosan megszorításokra és leépítésekre lehet számítani.

3. Atipikus foglalkoztatási formák ösztönzése (távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás, stb.)

Bátran ki merem jelenteni, hogy ezen a területen minden kis előrelépés óriási teljesítmény lenne, hisz nemzetközi összevetésben igencsak gyerekcipőben járnak a részmunkaidős és távmunkás foglalkoztatási formák Magyarországon (részarányuk hazánkban kb. 5%, szemben a nyugat-európai átlaggal, ami 20% körül van).

A jó hír, hogy – ahogy arra az MNB Versenyképesség és növekedés c. tanulmányában is felhívja a figyelmet –  elvileg a jogi feltételek az új Munka Törvénykönyvvel már adottak, már csak az ösztönzőket kell beépíteni a rendszerbe, és többek között ez is az új kormány szándékában áll.

Mindez főként a nők és a fiatal anyukák számára jelentene jelentős könnyítést az elhelyezkedésben. Rengeteg kismama ügyfelem keres olyan állásokat, ahol napi 4- vagy 6 órában tudna dolgozni, és lássuk be ez egy teljesen jogos igény is, de egyelőre azt látjuk, hogy a magyar munkaerőpiac ilyen szempontból még eléggé rugalmatlan.

Ha sikerül bevezetni az MNB szakemberei által javasolt ösztönzőket, akkor minden várakozás szerint hazánkban is egyre több cég lesz nyitott majd a részmunkaidős foglalkoztatásra.

Érdemes lesz idővel tehát ezt a témát minden érintettnek bátrabban felvetni majd, amikor a munkaviszonyról folyik a tárgyalás. De egyelőre, rövidtávon azért érdemes átgondolni, hogy még ha előnyben is részesíted adott esetben a részmunkaidőt, érdemes-e leszűkítened az elhelyezkedési esélyeidet azzal, hogy foggal-körömmel ragaszkodsz hozzá.

4. A közfoglalkoztatottság csökkentése, átalakítása

Magyarországon a közfoglalkoztatottak száma a 2018. januári adatok alapján 126 000 fő körül van, ami jóval kevesebb, mint a 2016–os évben jellemző 170-180 ezer közalkalmazott. Várhatóan ez a tendencia megmarad, tovább fog csökkenni a közfoglalkoztatottak száma, és a szerepe egyre inkább a legkevésbé foglalkoztatott csoportok munkára ösztönzésére fog korlátozódni.

5. Nagyberuházások, gyártó, szolgáltató központok megnyerése

Ha már szóba kerültek a foglalkoztatási adatok, Orbán Viktor beszédében azt is elmondta, hogy ma Magyarországon „gyárakat építő gazdaságpolitika” működik. 2017-ben-ben több mint 30 üzemet adtak át – ami mutatja, „Magyarország végre kezdi összeszedni magát” – 2017 október végéig megvalósult hazai és külföldi beruházások mértéke meghaladta a 450 milliárd forintot, amelyhez a kormány 40 milliárd forint támogatást nyújtott, az új létesítmények révén pedig az elmúlt 10 hónapban 4606 munkahely jött létre – sorolta az adatokat a miniszterelnök.

Vagyis álláskeresési szempontból jó hír, hogy várhatóan tovább folytatódik a kormányzat nagy gyártócégeket hazánkba csábító törekvése. Számíthatunk rá, hogy tovább bővül az álláspiacon az autóipar, az elektronikai gyártás és összeszerelés, a pénzügyi, IT ügyfélszolgálati központok munkaerőigénye.  (ld. Continental debreceni új gyára, Rehau-Automotive Újhartyánban)

6. További egyszerűsítés a KKV szektorban

A KKV-k kérdése azért nagyon fontos, mert a gazdasági társaságoknál dolgozóknak csak egy kissebb részét, kb. 27%-át foglalkoztatják a nagyvállalatok. A versenyszférában foglalkoztatottak nagyobb részét, majdnem a 73%-t a mikro-, kis- és középvállalatok alkalmazzák. Sok álláskereső nincs ezzel tisztában, és amikor arról kezd gondolkodni, hogy hol is szeretne a továbbiakban dolgozni, akkor többnyire csak azokat a nagyobb multicégeket gyűjti össze, amelyek országosan ismertek, sokat hallani a nevüket. Ez egy hiba! És annál is inkább érdemes erre figyelni, mert ahogy prognosztizálható, a következő időszakban még további erősödés és további munkehelybővülés várható a KKV szektorban.

7. A nyugdíj előtt állók foglalkoztatásának ösztönzése

Szintén a cékitűzések között szerepel a nyugdíj előtt állók foglalkoztatásának ösztönzése. Sok helyen olvashatjuk, hogy a nyugdíj előtt állók aktivitási rátája hazánkban nemzetközi összevetésben is igencsak alulmarad. Főleg a 60-64 évesek esetében. (Itt a magyar arány 21%-os, míg az uniós országokban ez 40%).

Remélhetőleg ez az aktivitás-ösztönzési törekvés kiterjed majd az 50-évnél idősebb, a munkaerő-piacon mellőzöttebb korosztályra is, hisz nekik is szembe kell nézni a munkaerőpiac azon sajnálatos tulajdonságával, hogy inkább a fiatalabb pályázókat részesítik előnyben.

A nagyobb multicégeknél az alapkövetelményként támasztott tárgyalóképes idegennyelv-tudás és a fiatalabb átlagéletkor miatt várhatóan továbbra is korlátozottabbak lesznek az idősebb munkavállalók lehetőségei.

A helyzet azonban egyáltalán nem reménytelen, nagyon sok 45-50-55 évnél idősebb szakember találja meg a neki megfelelő állásokat például a Gerilla álláskeresési módszerek segítségével. Számukra például a közszféra és a fentebb említett KKV szektor is jó irány lehet.

Konklúzió

Ha a fenti hosszú lista után a cikkből csupán egyetlen pozitív üzenetet szeretnél magaddal vinni, akkor legyen az, hogy álláspiaci szempontból az elmúlt kormányzati ciklusoknál jóval kedvezőbb feltételek között vágunk neki a következő időszaknak. Tehát ha nem bástyázod körül magad kifogásokkal, és hajlandó vagy kimozdulni kicsit a megszokott komfortzónádból, és megismerni, esetleg alkalmazni is néhány bizonyítottan eredményes álláskeresési technikát, akkor nagy baj nem lehet. Minden fontos feltétel adott lesz ahhoz, hogy te is megtaláld azt az állást, amiben jól érzed magad. ››Ehhez szeretnék segítséget adni neked többek között a következő ingyenes online előadásommal. Gyere, és csatlakozz te is!