A legtanulságosabb álláskeresési kudarcom története, ami később a legnagyobb sikerem lett

Nem szégyellem bevallani, én sem voltam mindig profi álláskereső. Engem is értek csúnya kudarcok, pofára esések. Ebben a bejegyzésben elmesélem, mikor találkoztam először komolyabban is az álláskeresés nehézségeivel, mit tanultam meg 25 évesen egy életre, és végül hogyan jöttem ki jól a visszautasításokból, mert bizony azokból is akadt bőven. A sztorim talán számodra is tanulságos lehet.

2000-ben történt

Emlékszem, kb.3-4 éve dolgoztam már (részben az egyetem mellett, majd az iskola befejezése után is) az ÁPV Rt-nél, ami a mostani Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogelődje. 

Kezdetben nagyon jól éreztem ott magam, rengeteget tanultam. Nem csak fénymásoltam, tedd ide-tedd oda ember voltam, hanem tényleg komolyabb szakmai feladatokat kaptam: MOL igazgatósági üléseken vettem részt, az Antenna Hungária tőzsdei bevezetésében közreműködtem – amit egyébként időközben lefújtak, de nem ez a lényeg :) -,  a Tiszavíz Vízerőműnek voltam felügyelőbizottsági tagja, egy ösztöndíj segítségével megjártam Amerikát is, a chicagói tőzsdén elnyertem egy klassz gyakornoki állást… egyszóval valós szakmai tudást és tapasztalatot szereztem, majd külföldről hazatérve úgy gondoltam, hogy most már itt az idő egy még komolyabb, felelősségteljesebb állásra váltani. 

Mit ne mondjak, jó nagyot koppantam…

Azt hittem, hogy kapkodni fognak utánam a cégek 

Fiatal voltam, agilis, volt már 4 év valós szakmai tapasztalatom, két helyen is diplomáztam, volt egy külker és egy közgazdász végzettségem, bróker vizsgám, kiválóan beszéltem angolul, volt felsőfokú nyelvvizsgám, ahogy említettem külföldi tapasztalatom… és mégsem kellettem. 

Hiába küldözgettem a pályázatokat, egy-két helyre hívtak csak interjúzni, és ott sem én lettem a befutó. 

Ott álltam, és egyszerűen nem értettem, hogy mi a gond. 

Az önéletrajzom jó volt, minden helyre figyelemfelkeltő motivációs levelet is csatoltam, az interjúkra felkészültem, miért szúr ki így velem az élet? 

Próbálkoztam, próbálkoztam, közben persze rettentő csalódott és dühös voltam. Egyre nehezebben viseltem a folyamatos visszautasító emaileket, nem akartam elfogadni, hogy itt vagyok ambiciózusan, óriási tanulni vágyással, jó diplomákkal, releváns tapasztalatokkal, és a HR-esek egyszerűen nem “veszik észre bennem a lehetőséget???!!!” :)

Kellett néhány hónap, mire rájöttem, hol rontom el az egészet

Abba a hibába estem, amit nagyon sok álláskeresőnél látok azóta is: túlságosan leszűkítettem a területet, ahová el akartam helyezkedni. 

Kizárólag befektetés elemzői, brókeri állásokra pályáztam, semmi más nem jöhetett szóba, és bizony jó pár hónap eltelt, mire rájöttem, hogy ez így egy rendkívül szűk szakterület.

Na, itt vettem egy nagy levegőt, és egy kicsit átgondoltabban újra nekifutottam az álláskeresésnek.

Két dolgot csináltam:

1. Egyrészt kiszélesítettem a keresést, vagyis a pályaorientációmon változtattam: nem csak befektetési területekre pályáztam, hanem innentől kezdve pénzügyi, számviteli vonalon többféle állást is megcéloztam. Jelentkeztem pl. könyvvizsgálói állásra, pénzügyi elemzői állásokra, így jöttek képbe egyébként az akkor induló nemzetközi szolgáltatóközpontok is, ahová később kanyarodott a szakmai utam.

2. Másrészt az önéletrajzomat is elkezdtem tudatosan átkozmetikázni. Közel sem olyan alapossággal, mint ahogy azt ma a Gerilla Önéletrajz Műhelyben tanítjuk, de már ez a néhány változtatás is rendkívül látványos eredményeket hozott.
   

Mi hozta a nagy áttörést az önéletrajzomban?

Onnan indultam (ahonnan egyébként sokan), hogy mindent tényszerűen akartam beleírni a pályázatomba. Mondok egy példát: az ÁPV Rt-nél portfolio menedzser voltam, ez volt a hivatalos beosztásom. Csakhogy rájöttem, hogy rajtam kívül kb. senki más nem érti, hogy ez pontosan mit takar. Az interjúkon az első kérdés rendre az volt, hogy meséljek már róla pár szóban, hogy mit is jelent ez a munkakör?!

Be kellett látnom, hogy egyszerűen nem értik, nem így keresik a szakembereket a cégek.

Egyrészt 2000-ben egyáltalán nem volt tipikus, hogy egy viszonylag fiatal szakember menedzseri pozícióban van. Kapásból nem voltam se szimpatikus, se hiteles. Ráadásul a portfolio menedzseri állás, mint kiderült, csak erre az adott intézményre jellemző, nagyon specifikus pozíció megnevezés volt… 

Ezért azt csináltam, hogy ezeket a korábbi pozíció megnevezéseket mindig a megpályázott állásra szabva, a munkakör tartalma alapján szépen átírtam: A gyakornoki időszakot bemutattam pl. pénzügyi asszisztensnek, a portfolio menedzseri pozíciómat pedig bemutattam pénzügyi és számviteli munkatársnak. 

Hazudtam? Nem, hiszen ezeket a feladatokat én ténylegesen csináltam, csak épp nem azt a megnevezést használtam, ami a korábbi munkaszerződésemben állt.

Az eredményen még én is meglepődtem!

Innentől kezdve gyakorlatilag beindult az álláskeresésem. Kb. 3-szor annyi pozícióra pályáztam, mint korábban, minden héten 2-3 interjúra jártam, és 1,5 hónap alatt el is tudtam helyezkedni a Diageonál pénzügyi munkatársi pozícióban, ahonnan aztán viszonylag szépen elkezdett épülni a karrierem. 

Miért meséltem el ezt a sztorit Neked?

Azért, mert jóllehet 2021-et írunk, és igaz, hogy a COVID alaposan átrajzolta a munkerőpiacot, de az álláskeresési kudarcoknak most sem az a fő oka, hogy nem vagy elég jó szakember, túl öreg/túl fiatal vagy, vagy nincs elég Neked való pozíció a piacon.

Én legalábbis azt látom, hogy a legtöbb álláskereső szinte ugyanazon hibák miatt szabotálja magát az álláskeresésben, mint amiket anno én is elkövettem. A Gerilla Önéletrajz Műhelyben most már 10 év karrier-tanácsadói tapasztalattal és sokkal magasabb szinten, de igazából pontosan abban segítek a hozzám forduló szakembereknek, amivel anno magamat is kihúztam a gödörből:

• bemutatom, hogy most mire van igény, valós kereslet a munkaerőpiacon,
• megnézzük, hogyan tudod meghatározni a Te piacképes erősségedet, 
• hogyan tudod legjobban eladni magad,
• és végigvesszük az önéletrajzodat, hogy hogyan tudod a pályázatodban legálisan kozmetikázni és jól tálalni magad. 

Ahhoz ugyanis, hogy el tudj helyezkedni, 20 évvel ezelőtt és most is az kell, hogy értsék a munkáltatók, hogy mihez értesz, milyen lehetőségek rejlenek benned, és meglássák benned, hogy igenis alkalmas, sőt a legjobb jelölt vagy a megpályázott állásra. 

Ha Te is épp állást keresel, vagy csak szimplán érdekelnek a bevált elhelyezkedési módszerek, akkor gyere és hallgasd meg a csütörtök esti, ingyenes, online mini-tréningemet. Itt bemutatom, mi az a 9 lépéses stratégia, amivel bárki könnyen és gyorsan elhelyezkedhet. Gyere, regisztrálj itt! Az előadást ÉLŐben tartom, tehát kérdezni is tudsz, és biztos vagyok benne, hogy Neked is nagy áttörést hozhat az álláskeresésben, csak úgy, mint több ezer sikeresen elhelyezkedő ügyfelemnek. Találkozzunk csütörtökön, és köszönöm, hogy időt szántál a cikkemre! :)