Engedd el!

Önmagában nem rossz dolog a tökéletesre törekvés, csak kérdés, hogy megér-e minden áldozatot. Mindig minden helyzetben topon lenni, az élet összes területén 100%-ot teljesíteni, mindig fejlődni, szuperhősnek lenni otthon, a munkádban, a kapcsolataidban. Ez mind szép és jó, elismerésre méltó törekvés, csakhogy ebbe bele lehet őrülni. Hadd meséljek el egy történetet!

Nemrégiben járt nálam Edina, aki 54 éves, de 40-nél nem néz ki egy hónappal sem többnek. Látszik rajta, hogy sokat ad magára, elmondása szerint heti háromszor sportol, nála aztán olyan nem fordulhat elő, hogy lenőtt hajjal, vagy smink nélkül lépjen ki az utcára. Van két felnőtt gyereke, akik tulajdonképpen már önállóak lehetnének (26 és 24 évesek), de még mindig vele élnek. Mit vele? Gyakorlatilag még mindig ő mos, főz, vasal, takarít rájuk, sőt, már nemcsak rájuk, hanem a barátnőkre is… Klasszikus mamahotel.

Edina emellett ellátja egyedül élő édesapját is. Intézi a bevásárlást, gondoskodik róla, ápolja, ha úgy adódik, és mintha mindez még nem lenne elég, tavaly szeptemberben beiratkozott egy levelező képzésre is. A család, a házimunka és a nyolc órás állás mellett most szerzi második diplomáját, és elmondása szerint, ha sikerül nyáron egy kis extra pénzt félretennie, akkor nyaralás helyett beiratkozik majd egy angoltanárhoz is, mert beszéli ugyan a nyelvet, de lenne még hova fejlődnie…

Ahogy ezeket sorolja, érzem, hogy én is kezdek beleszédülni, de ő kérdés nélkül mesél tovább. Mondja, hogy követi a módszereimet, olvasta az összes Gerilla könyvet, és szerencsére soha nem is volt problémája az elhelyezkedéssel.

EGYETLEN BÖKKENŐ VAN: a mostani már az ötödik állása az elmúlt 1,5 évben, mert sajnos pár hónap után mindenhonnan el kell jönnie, egyik sem az igazi.

Közben az iskolával is nehezen halad, mert a család és a munka mellett nincs elég ideje tanulni. De a legrosszabb az egészben, hogy egyre fáradtabbnak érzi magát, és nem érti, mi mást tudna még tenni, hogy mindenkinek megfeleljen…

Nem lehet ennyi területen megfelelni!

Edina a magát túlvállaló perfekcionista ember egyik tipikus példája. Sok hasonló álláskeresővel találkozom. Van aki, “csak” perfekcionista:

• Még nem 100%-os az önéletrajzom, inkább el se küldöm…

• Ha nem felelek meg az álláshirdetésben kiírt minden feltételnek, inkább meg se pályázom…

• Beszélek angolul, de szerintem még nem elég magabiztos a tudásom, ahová angol kell, azt inkább meg se próbálom…
• Ha egy cégtől egyszer már elutasítottak, oda többet nem is jelentkezem…
  

És van az ennél eggyel nehezebb helyzet, amikor – mint ahogy Edina is –  azzal fejeli meg a tökéletességre törekvését, és ezzel együtt a megfelelési kényszerét, hogy az élet minden területén túlvállalja magát.

Mi a közös pont mindkettőnél? A görcs!

Önmagában soha nem az a baj, ha valaki minden helyzetben törekszik a tőle telhető legjobbra, sőt! A baj ott kezdődik, ha ettől valaki görcsös és rugalmatlan lesz.

• Amikor azt veszed észre magadon, hogy valamin állandóan pörögsz, mégsem mennek úgy a dolgaid, mint szeretnéd…
• Ha legtöbb helyzetben csak a “mindent vagy semmit” végpontokban tudsz gondolkodni…
• Ha egyre több és több feladatot magadra húzol, és azzal nyugtatod magad, hogy nálad jobban úgysem tudja más megcsinálni/rajtad kívül nincs, aki megcsinálja…
• Ha nagyon nehezen tudsz túllépni a hibás döntéseiden, állandóan azon rágódsz, ami még hiányosságod…
• Ha egyre kritikusabb vagy magaddal és másokkal is…
• Ha minden helyzetre azonnal van a fejedben egy elképzelt, tökéletes állapot, amit ha törik, ha szakad véghez kell vinned, különben nem is tudsz örülni semmi másnak…

Szóval ha valamelyik stimmel rád, akkor neked is azt javaslom, amit Edinának: állj meg egy pillanatra, nézz rá az életedre kicsit távolabbról, és sürgősen mentsd fel magad, engedj el dolgokat, mert lehetetlen terhet akarsz cipelni!

Ha valamit csinálsz, azt csináld jól!

De közben ne felejtsd el, hogy nem fog mindig minden jól is sikerülni! Ilyen nincs.

Lesz olyan, hogy hibázol, rossz döntéseket hozol, és lesz olyan, amire egyszerűen nincs befolyásod.

Nem lehet egyszerre 40 területen megfelelni, és nem lehet mindig mindenkinek megfelelni. Ha valami erőnkön felül áll, ha hiába tesszük oda magunkat, mégsem haladunk, akkor igenis meg kell tanulni megállni, megnézni, hogy tulajdonképpen mit, miért csinálunk, és bizonyos dolgokból leadni, azok alól felmenteni magunkat.

Muszáj néha ilyen módon is újrarendezni az életünket, és elengedni, ami túl nagy terhet ró ránk!

Hány olyan történetet hallani, amikor fiatal, egészséges párnak egyszerűen nem jön össze a baba? Biztos Neked is van ilyen az ismeretségi körödben. Hiába járnak fűhöz-fához, mindenféle kezelésre, kivizsgálásra, csak nem jön össze. Aztán amikor már teljesen belefáradnak, feladják és beletörődnek, hogy nem lesz saját gyerekük, akkor egyszer csak megfogan a baba. Miért? Mert megnyugodtak! Mert nem kapaszkodnak görcsösen egy vágyálomba.

De itt van a saját példám

Amikor a vállalkozásom néhány év csúcsra járatás után hirtelen a feje tetejére állt, és kénytelenek voltunk új alapokra helyezni mindent, akkor én is hónapokon keresztül őrizgettem az előző (jóval nagyobb) irodából áthozott bútorokat, gépeket, iratokat. Aztán egyszer csak azt mondtam, jó, akkor én ezt most elengedem. Nyissunk akkor új lapot, szabaduljunk meg minden felesleges holmitól! És ahogy az utolsó bútordarabot is eladtuk a Jófogáson, úgy kezdett ismét nyereségessé válni a vállalkozás. Miért? Mert felszabadultunk, és be tudtunk rendezkedni fizikailag és mentálisan is egy újfajta működésre.

Érted már?

Ezzel a cikkel egy dolgot szeretnék üzenni Edinának és minden álláskeresőnek: akkor fognak könnyedén menni a dolgaid, akkor fogod stabilnak érezni magad az élet minden területén, és akkor fogod az álom állást megtalálni, ha már nincs benned görcsös akarás. Ha nem a tökéleteset, hanem a Neked valót keresed. Ha nem a pályázók legjobbja akarsz lenni, hanem az adott állásra a cég számára elég jó. Ha nem a mások, vagy a magad elképzelt mércéjének akarsz megfelelni, hanem az adott helyzetből a lehető legjobbat kihozni. És ha nem a HR-est, és nem mást hibáztatsz, ha valami nem jön össze, hanem meg tudod engedni magadnak azt a luxust, hogy megrázod magad és továbblépsz.  

Tudom, hogy ezt mondani sokkal könnyebb, mint művelni. De én kívánom neked, hogy napról-napra egyre jobban menjen! És ha mindenben nem is, de a Neked való állások felkutatásában egészen biztosan tudok neked segíteni. Találkozzunk csütörtökön élőben a képernyő előtt!  Egy vadonatúj, ingyenes mini-tréninggel készülök. További info és regisztráció itt ››