Burnout-szindróma: hogyan előzheted meg a munkahelyi kiégést, és mit tehetsz, ha már kialakult?

A burnout- vagy kiégés-szindróma hosszútávú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerülés. A betegség egyre több embert érint, talán Téged is, ezért mindenképpen érdemes többet tudnod róla.

Napjainkban nemcsak Magyarországon, hanem a fejlett világ jelentős részén is egyre gyakrabban fordul elő a kiégés-szindróma. Németországban különösen sok ember szenved ebben a betegségben: a Gallup intézet felmérése szerint a kb. 40 millió főt számláló német munkavállalói állományból már mintegy 4,1 millió dolgozót érintett a kiégés.

Pedig a jelenség és annak leírása nem is olyan régi. Egy német pszichológus, Herbert Freudenberger 1974-ben írta le először a kiégés- vagy burnout-szindróma tünetegyüttesét, mint egy olyan jelenséget, amely elsősorban az ún. „segítő” foglalkozásúakat sújtotta:

„A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.” (H. J. Freuderberger)

A 21. századra nemhogy nem sikerült a jelenséget visszaszorítani, hanem az átterjedt a versenyszférára, és egyre nagyobb számban fordul elő. Tőlünk is rendszeresen kérnek álláskereséssel kapcsolatos személyes tanácsadást olyan állásban lévő szakemberek, akik a kiégéssel összefüggésbe hozható okok miatt szeretnének váltani.

Hogyan nyilvánul meg a kiégés?

Egy nagyon kedves barátom példáját osztanám meg veletek, aki egy nagy multinacionális cég igazgatói posztját töltötte be az elmúlt 10 évben. Sikeres, tehetséges felsővezető volt, mindig két lábbal állt a földön, határozott karrier-elképzelésekkel rendelkezett, aki eredményeinek köszönhetően nemzetközi felelősségi kört kapott és külföldre ment dolgozni.

Hatalmas lendülettel fogott új munkájába, rengeteg ötlettel, javaslattal állt elő, hisz tőle fejlesztéseket vártak el. A vállalat azonban más és gyakran változó prioritásai miatt nem tudta az egyes szervezeti egységeken keresztül vinni a javasolt változásokat, új és új projektek jöttek, amelyek mindig „elhaltak”.

A barátom pedig egyre kevéssé érezte, hogy van értelme a munkájának, sokat dolgozott,- a változó prioritások miatt egyre többet-, mégsem volt semmi kézzel fogható „produktuma” a tevékenységének.

Közben persze idő hiányában elmaradt a korábban rendszeres testmozgás (pedig ő korábban versenysportoló volt), a feszültséget pedig már a család is érezte… Végül pedig jöttek az  egészségügyi problémák is: hajhullás, gyakori megfázás, köhögés.

Eltelt több mint két év, mire a barátom elszánta magát a váltásra…

Miért is kellett ennyit várni?

Hát először is, mert van néhány hiedelmünk a kiégéssel kapcsolatban.

• Sokan gondolják, hogy a kiégés csak a gyenge embereket fenyegeti
• Csak egy kicsit el kell menni szabadságra, és minden megoldódik
• Nagy változtatás kell a legyőzéséhez
• Kiégés megegyezik a depresszióval
• Csak friss levegő és mozgás kell a legyőzéséhez

A kiégés tünetei

Gyakran azonosítják a burnout-ot a depresszióval, mert sok tekintetben hasonló tünetei vannak: teljes testi, szellemi és érzelmi kimerültség, krónikus levertség, betegségekre való hajlam, táplálkozási problémák, reménytelenség, kiúttalanság, célok hiánya, elzárkózás a környezettől, gyakran cinizmus.

Az alapvető különbség a depresszió és a kiégés között az, hogy a kiégés esetén ezeket a tüneteket mindig a munka, a munkahely váltja ki, a jelenség onnan indul ki, bár a betegség idővel átterjedhet a beteg magánéletére is.

A kiégés okaként alapvetően három dolgot szoktak megemlíteni:

1. Hosszú távon fennálló stressz és megterhelés;
2. Kevés motiváció a munkában, munkahelyi elégedetlenség, különösen olyan munkakörökben, ahol a munkavállaló nem érzi egyéni ráhatását az eredményre;
3. Megromló munkahelyi kapcsolatok, egymást segítő „csapat” meglétének hiánya.

A kiégés kezelése is annál könnyebb, gyorsabb és sikeresebb, minél korábbi stádiumban nyakon csíped, ezért érdemes magunkra illetve környezetünkre odafigyelni.

Ezeket a jeleket érdemes figyelned:

1. Egyre többet és többet dolgozol, reggeltől estig bent vagy a munkahelyeden, de még estére is hazaviszed a laptopodat, majd dolgozol vasárnap és szombaton.
2. Többet dolgozol, de a munkád egyre kevésbé hatékony, a munkateljesítményed romlik, elvégzett feladataidban többet és többet hibázol.
3. Személyes igények elhanyagolása: nem intézed el a személyes ügyeidet, nincs időd a hobbidra, a szórakozásra, eltűnik napjaidból a humor, a jókedv és az élet élvezete.
4. Kiüresednek a társas kapcsolataid: barátaiddal már egyáltalán nem találkozol, sőt amikor este hazamész a családoddal, gyermekeiddel töltött időn is szeretnél túlesni, hogy folytathasd a feladataid befejezését.
5. Pszichés tünetek közt megjelenik a tehetetlenség érzés, kedvetlenség, de akár a koncentrációs és emlékezetzavarok is felléphetnek. Súlyos esetben depresszió is kialakul, nem tudsz felkelni az ágyból és bemenni dolgozni.
6. A hangulatod kiegyensúlyozására gyakrabban fordulsz pótszerekhez: dohányzás, alkohol, drogok, de akár a túlzott testedzéshez.
7. Egyre gyakrabban megbetegszel, különösen gyakorik a légző és emésztőrendszeri megbetegedések, allergiás panaszok, immunrendszerrel kapcsolatos betegségek.
8. Magánéleted válságba kerül: párkapcsolatodban állandósultak a feszültségek, válás közeli állapot kialakulása, gyermekeiddel kiüresedik a kapcsolatod.

Úgy érzed ideje váltanod, és szeretnél jól felkészülni az állásinterjúra? Töltsd le most ingyenesen a 3 legnehezebb állásinterjú kérdést feldolgozó 14 oldalas tanulmányunkat.

Ha a fenti jelzések közül egyet-egyet tapasztalsz magadon, még ne ess kétségbe, ez mindannyiunkkal előfordul. Különösen akkor, ha például néhány hónapja váltottál munkahelyet, nemrégiben léptettek elő egy új pozícióba, vagy a munkahelyeden éppen nagy átalakulások zajlanak.

Ezekben az esetben természetes, hogy ÁTMENETILEG többet dolgozol, sok időt és energiát fektetsz abba, hogy megfelelj az elvárásoknak, a kulcs abban van, mennyi ideig áll fenn ez az állapot.

Ha ez a kimerítőbb időszak meghaladja az egy évet, akkor bizony muszáj elkezdened komolyan venni a helyzetet, mielőtt a kiégés tünetei megjelennek…

Az átmeneti – akár hónapokig tartó – megterhelés esetén is légy tudatos abban, hogy apró lépéseket tegyél a harmóniád fenntartásáért. Például sportolj rendszeresen, mert ha heti 2-3 alkalommal egy-egy órát mozogsz, már rengeteget tettél önmagadért, és azért hogy megelőzd a kiégést.

Amennyiben a felsoroltak közül több tünetet is tapasztalsz magadon, vagy bárkin a környezetedben, érdemes haladéktalanul lépni, mert minél korábbi fázisában kezdesz el vele foglalkozni, annál könnyebb „gyógyítani” a kiégést:

Milyen lehetőségeid vannak a kiégés elkerülésére és gyógyítására?

1) Megelőzés, megelőzés, megelőzés

Mint minden betegségnél, a kiégés esetében is a legjobb kezelés a megelőzés. Miután a munkahelyen és munkával töltjük éber óráink nagy részét, fontos, hogy a munkád értelmes, szerethető tevékenység legyen és úgy érezd, azzal értéket teremtesz.

Próbálj egyensúlyt teremteni a munka és a magánéleted között: bármekkora is a teher és a nyomás, ne engedd, hogy a munka töltse ki az életedet: óvd és ápold  társas (családi és baráti) kapcsolataidat, allokálj időt a számodra örömet jelentő tevékenységekre (sport, zenetanulás, meditálás, kertészkedés), tervezd be előre a szabadságaidat, amiket aztán ki is veszel.

2) Kezelés

Ha úgy döntesz, hogy megpróbálsz egyedül megküzdeni a kiégéssel, a következő „apró” lépések megvalósításával jó eredményeket érhetsz el:

• Rendszeres testmozgás (sport, tánc, jóga) beiktatása az életedbe.
• Relaxációs gyakorlatok, például meditáció segítségével.
• Táplálkozási szokások átalakítása, rendszeres, egészséges táplálkozás.
• Munkához való attitűd átalakítása: munka-magánélet egyensúly megteremtése.
• A kapcsolatrendszered visszaépítése – találkozz többet a barátaiddal, tölts aktív, örömteli időt szeretteiddel.

Ha úgy érzed, egyedül nem tudsz változtatni, érdemes professzionális külső segítséget kérni, egy coach, tréner, pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember személyében. Ők sem tudják helyetted megoldani a problémát, de végig tudnak kísérni a megoldás felé vezető utadon.

3) Váltás

A kiégés sokszor azért következik be, mert olyan munkahelyi környezetben, vagy olyan munkakörben dolgozol, ami ezt erőteljesen elősegíti. Nem véletlen, hogy a mai magyar valóságban a rendszer embertelensége, pénztelensége miatt oly sok orvos és pedagógus küzd a kiégéssel. Ebben az esetben munkahelyet kell váltani, vagy teljesen új pálya felé kell orientálódni.

Ha váltáson gondolkozol, akkor azt javaslom kezd meg már most a felkészülést. Ebben nyújt neked segítséget az ajándék Hogyan válaszolj jól a 3 legnehezebb állásinterjú kérdésre. Itt tudod letölteni >>

4) Sabbatical, azaz hosszabb távú szabadság

Tőlünk nyugatabbra eső országokban, nagy ritkán magyarországi multiknál is elérhető az ún. sabbatical intézménye, amikor a munkáltató fél-egy évre fizetett vagy fizetés nélküli szabadságot ad elsősorban a nagy felelősségű és stresszes felső-vezetői munkakörökben dolgozók számára, hogy ez idő alatt feltöltődhessenek és személyes fejlődésükkel foglalkozhassanak.

Mondhatjátok, hogy ezt a luxust én nem engedhetem meg magamnak… Pedig ez egyáltalán nem egy elérhetetlen dolog.

Tavaly például volt egy ügyfelem, aki a közigazgatásban betöltött vezetői pozíciójából állt fel, és döntött úgy, hogy fél évet pihen és újra gondolja az életét, a céljait és kitalálja, mit is szeretne csinálni. 9 hónap pihenés és gondolkodás után kereste meg a Gerilla Önéletrajz Műhelyt azzal, hogy személyes tanácsadás keretében segítsünk neki az elhelyezkedésben.

November végén találkoztunk először, amikor meghatároztuk, mi is a fontos számára a jövendő munkájában, miben tud kompromisszumot kötni, hol és hogyan keressen állást… December közepére lezajlottak az interjúi, és januártól már az új helyen dolgozik..

Azóta is rendszeresen beszélünk, és tudom, hogy jó helyen van, azt csinálja, amit szeret, ahol értékelik, és biztos vagyok benne, hogy a mai napig nem bánja a 9 hónap „pihenést”, mert enélkül nem tudott volna ilyen jelentős változtatást végrehajtani az életében.

Ha visszatérek a cikk elején említett barátom példájára, a legfontosabb tanulság ebből az esetből, hogy ne várj évekig, amíg felismered, hogy gond van vagy amíg elkezdesz  dolgokon változtatni.

Azonban ne akarj mindent egyszerre megoldani: az említett barátom is FOKOZATOSAN építette bele illetve vissza az életébe azon tevékenységeket, melyeket a sok munka miatt korábban elhanyagolt (sport, masszázs, baráti találkozók).

Ha mindezek nem segítenek, mert a munkahelyi környezet az, ami „megbetegít”, vegyél egy nagy levegőt, és lépj: keress olyan munkahelyet, ami építi a személyiségedet, és ami boldoggá tesz!