Attól, hogy a munkád nem a hobbid, még érezheted jól magad!

Önmegvalósítás, komfortzóna, bakancslista – csupa olyan motivációs aranybánya, ami csak úgy zúdul ránk a netről. Nincs is ezzel semmi baj, de mielőtt borítasz mindent a munkahelyeden, és 45 évesen elkezdesz a mának és a hobbidnak élni, érdemes ezt a lehetőséget is mérlegelni.

Munka és/egyben hobbi

Régóta készülök egy cikkel ebben a témában, ugyanis egyre több középkorú ügyfelem keres meg azzal, hogy szeretne váltani. Nemcsak állást, de egyúttal pályát is módosítani, és végre olyan dologgal foglalkozni, amit szeret, ami a hobbija.

„Virágboltot akarok nyitni. Szívesen vezetnék egy takaros kis kávézót. Lakberendezéssel akarok foglalkozni. Szeretem az embereket, coach szeretnék lenni.”

A világért sem akarlak lebeszélni róla, ha esetleg Te is épp ilyesmit tervezgetsz! Könnyen lehet, hogy tényleg ez a Neked való pálya, de karrier-tanácsadóként úgy érzem, kötelességem bemutatni az érem másik oldalát is.

A hobbi az hobbi, a munka az meg munka

Vannak, akik határozottan ezt vallják, és nagyon tudatosan szétválasztják a munkát, azaz a megélhetésüket a hobbijuktól.

Jó példa erre egyik ügyfelem, aki múlt héten járt nálam személyes tanácsadáson. István 61 éves, minőségbiztosítással foglalkozó szakember. Középvezetőként dolgozik lassan 10 éve egy budapesti cégnél, igazi pozitív személyiség. Nemcsak külsejében, de a szavaiból is egy elegáns, pozitív ember benyomását kelti.

Mikor jelentkezett a tanácsadásra és megkaptam az önéletrajzát, bevallom, vártam, egy kissé kiábrándult, minden mindegy hozzáállású, tapasztalt szakembert, akinek nagy kihívást jelent az életkor az elhelyezkedésben.

De mint kiderült, szó nincs erről! Istvánnak van állása, egyáltalán nem kényszerből keres munkát, hanem azért, mert nem érzi jól magát a munkahelyén, úgy érzi nem becsülik meg igazán, ezért váltana.

“Nézd András, nekem nem az a célom, hogy 5-6 évet még nyugdíjig valahogy kihúzzak. Nem akarok belefásulni a munkába, nem akarom egy percig se azt érezni, hogy elveszik az élet- és munkakedvem. A jelenlegi helyen nem érzem jól magam, úgy döntöttem, valami jobbra váltok.” – És erre egyébként minden esélye meg is van 61 évesen is!

A pályaorientáció során az is hamar kiderült, hogy a pozitív hozzáállásához elég sok köze van a hobbijának. István ugyanis fest. Méghozzá nem is akárhogy. A képeiből egész komoly bevétele van, külföldön is rendszeresen kiállítják a festményeit, nyugat-európai galériák árulják a képeit. Ő pedig az ebből befolyt összeget rendre jótékonyságra fordítja. Miért?

Mert örömből fest. A festés “csak” a hobbija, ami – mint mondja – védi a kiégéstől, a fásultságtól, életkedvet ad neki, és egyensúlyt teremt az életében.

És mennyire igaza van!

Ő a nagyszerű példa arra, hogy nem kell mindenáron erőltetni, hogy a munkád legyen egyben a hobbid is!

Kétségkívül ez egy jól hangzó cél, egy kicsit idealizált kép, ami könnyen magával ragad. Ugyanakkor ha nem teszel mellé egy alapos pályaorientációt, igencsak balul sülhet el a dolog.

Csak hogy egy példát mondjak erre a közelmúltból: egy tanárnő ügyfelem keresett meg azzal, hogy néhány éve feladta a tanári pályáját, hogy a hobbijával, a lakberendezéssel foglalkozhasson. Élt-halt ezért a szakmáért, lakberendezési blogot vezetett a munkája mellett, minden szabadidejében ezzel foglalkozott. Majd gondolt egy bátrat, és otthagyta a tanári állását, hogy a hobbijából éljen. Innentől kezdve azonban a hobbiból csakhamar kötelesség lett, a szabadidőből muszáj, és megjelentek a megélhetési problémák, az üzleti gondok. Odáig ment a dolog, hogy a végén ügyfelemnek már semmi kedve nem volt nemhogy blogot írni, de eljutott a se hobbi, se munka állapotába, és az egész lakberendezés egy megélhetési kínlódássá változott.

Aranyszabály váltás előtt!

Ezzel a két történettel a váltáshoz és a pályaorientációhoz szeretném egy nagyon fontos szabályra felhívni a figyelmedet:

Mielőtt váltasz tegyél fel magadnak három fontos kérdést:
1. Megbecsülnek a szakmámban?
2. Megfizetnek?
3. Alapvetően jól érzem magam a munkahelyemen?

Ha nem tudsz igennel válaszolni legalább két kérdésre, akkor keress bátran másik állást! Nem lehet cél az, hogy a munkád nagy részét összeszorított foggal csináld nap, mint nap.

De mielőtt lépsz, mindig csinálj alapos pályaorientációt!
Mérd fel az erősségeidet, nézd meg mire van kereslet, és soha ne ugorj bele meggondolatlanul egy pályamódosításba csak azért, hogy a hobbidnak élj!

Ha úgy érzed, a munkád nem okoz extra élvezetet, ha azt gondolod, “elvagy” egy helyen, de ez számodra mindig “csak” egy munka marad, mindez még önmagában NEM elég ok arra, hogy szakmát válts! Tarts meg mellette, vagy keress mellé Te is egy hobbit, ami azt a pluszt, azt a hiányzó extra flowt megadja az életedben!

Legtöbb esetben nem kell az embernek pályát váltani ahhoz, hogy teljes életet élhessen. Olykor elég csak munkahelyet változtatni, vagy szakmán és cégen belül egy kicsit elmozdulni. Ügyfelem a kiváló példája annak, hogy sokszor a legjobb megoldás az, ha van egy örömet adó hobbid, és mellette egy olyan állásod, amiből tisztességesen megélsz, és ahol nem mellesleg kellőképpen megbecsülnek. –›› Csütörtökön folyt.köv. az állásváltás témával. Azt is megmutatom, hogy hol és hogyan találhatod meg 2019-ben a Neked való, rejtett állásokat! Regisztálj itt az ingyenes élő mini-tréningemre!