Plátói szerelem az álláskeresésben

Az álláskeresés sokszor hasonlít a plátói szerelemhez. Az ember beleszeret egy álomállásba, hónapokig készül, elképzeli, és szinte már előre megéli, milyen jó lesz az új munkája, aztán… koppan. Hadd mutassam meg, hogyan lehet ezt elkerülni!

Pár hete kaptam egy csüggedt emailt. Egy hölgy (nem Mentor Klub tagunk egyébként) hosszan ecseteli, hogy mennyire csalódott, mert hónapok óta készült egy állásra. Minden energiáját erre fordította, képezte magát, az önéletrajzát is átírta, lelkiismeretesen felkészült az állásinterjúra, tökéletesen alkalmas lett volna az állásra, de végül mégsem őt választották.

“52 éves vagyok, ez a munka rám lett kiírva, és most itt állok leforrázva. 5 hónap ment el az életemből, és miért?! De persze nekem nincs protekcióm, és nem vagyok már 20 éves… nyílván a fizetésem több lenne, mint egy pályakezdőnek. Jó lenne arról is beszélni, hogy mennyire nem fair, amit művelnek a cégek az 50 pluszos korosztállyal.” – írja.

Igaza van, sokszor talán valóban nem fair, és nem tagadom, hogy az álláspiacon az életkor tényleg nehezítő tényező, de itt nem ez a fő probléma!

A diagnózis neve: plátói szerelem!

Ne tegyél fel mindent egy lapra!

Vegyük csak ki a sztoriból az életkort egy pillanatra!

Tegyük fel, hogy találsz egy álláshirdetést, aminél azt érzed, hogy tökéletesen passzol hozzád. Onnantól kezdve ez az egy állás a célod. Elképzeled, ahogy megkapod a munkát, a céges telefonhívást, amiben gratulálnak, és már szinte az első napodon ülsz az új irodádban.

Velem is előfordult ez fiatalon, a pályám elején. A közszférából akartam mindenáron váltani a bankszektorba. Kinéztem egy szuper lehetőséget a Citibanknál, és onnantól kezdve azzal keltem, azzal feküdtem. A legrosszabb, hogy még be is jutottam több kör interjúra, sőt meg is dicsértek, abszolút bíztattak, hogy meglesz az állás. Majd pár hét múlva hívtak, hogy hát az a helyzet, hogy mégsem tudnak most felvenni, talán majd fél év múlva…. Pedig fiatal voltam, ügyes, agilis.

Kerek egy évem ment el ezzel a történettel.

Semmi más nem érdekelt, minden egyéb lehetőséget figyelmen kívül hagytam, sehová  máshová nem pályáztam, csak erre az egy pozícióra összpontosítottam, és a végén összetörtem. Pont, mint a plátói szerelemnél…

Mi a gond a platói szerelemmel az álláskeresésben?

Egyrészt ez a szemellenzőség. Amíg egyetlen lapra teszel fel mindent, addig nem ismerkedsz. Sőt, aki veled ismerkedne, azt is lerázod. Annyira beleéled magad egyetlen állásba, hogy közben nem is veszed észre a többi lehetőséget, ami ott kopogtatna az ajtódon.

Gondolj bele: egy plátói szerelem miatt hányszor hagytad figyelmen kívül azokat, akik valóban érdeklődtek irántad? Ugyanez történhet az álláskeresés során is.

Ha minden energiádat egyetlen pályázatba fekteted, és az nem jön össze, azzal nem csak az önbizalmadnak ártasz, hanem időt és lehetőségeket is veszítesz, de ez csak az egyik dolog…

A paradigmák irányítanak bennünket!

Ennél sokkal veszélyesebb a plátói szerelem a hiedelmeink miatt.

Nagyon sokszor látom, hogy emberek egy-két negatív tapasztalatból vonnak le messzemenő következtetéseket, és könyvelik el magukat hülyének, a világot pedig egy igazságtalan, ócska helynek.

A hiedelmeinket a velünk megtörtént események alakítják, de ha Te mindössze egy-két kudarc alapján teszed össze magadról ezt a képet, az egy sziklaszilárd, de nyilvánvalóan falsh kép lesz, amiről aztán nincs az a karrier-tanácsadó, aki lebeszélhet.

Az, hogy mire vagy képes, hogy mennyire vagy piacképes, hogy milyen lehetőségeid lennének 40, 50 vagy X évesen, az nem dőlhet el 2-3, pláne nem egyetlen sikertelen pályázatból, mégis sokan ezt csinálják magukkal!

• “Magyarországon kapcsolatok nélkül nem lehet elhelyezkedni…”
• “50 fölött nem lehet állást találni….”
• “Vidéken nincs jól fizető munka…”
• “A nők/a férfiak ebben a szakmában hátrányban vannak…”

Ismerős?

Na, így mennek el évek az életedből ahelyett, hogy előrelépnél!

Hányan, de hányan jönnek úgy hozzám tanácsadásra, hogy meg vannak győződve ezekről a hiedelmekről, aztán mikor végre sikerül letenni a plátói szerelmeket, rájönnek, hogy hoppá, de hiszen itt van az orrom előtt sokkal jobb lehetőség is!

Visszatérve a saját példámra: hónapokig nyalogattam a sebeimet a bankos kudarc miatt mire beadtam a pályázatomat több helyre is, és természetesen utóbb kiderült, hogy a Diageo-val sokkal jobban jártam. Az SSC szektor egy felfelé tartó hullámon volt már akkor is, sokkal könnyebb volt karriert építenem. Ezzel szemben a bankok rövidesen bekerültek egy lefelé tartó hullámba, a Citibank magyarországi üzletágát például el is adták néhány éve…

Mi tehát a megoldás?

Ne csábulj el egyetlen állással! Ne ringasd magad plátói szerelem-cégekbe és pozíciókba, hanem csináld az álláskeresést rendszerben!

A sikeres elhelyezkedés egyik alapfeltétele, hogy megfelelő számú pályázatot kell beadni!
(Nyílván van más is, ha szeretnéd a teljes Gerilla eszköztárat megismerni, gyere és csatlakozz az ingyenes, online mini-tréningemhez.››)

Nem elég egy önéletrajz, nem elég egy álomállás. Az álláskeresést stratégiai szemlélettel kell megközelíteni, akár egy fitneszprogramot: havi 15-20 pályázat, 20-25%-os behívási arány. Ha még nem olvastad az álláskeresés titkos számairól szóló cikkemet, fusd át itt, mert ez szemfelnyitó lehet! ››

És mielőtt legyintenél, hogy “Ó persze a matek…”

Nem a nagy számok törvénye a lényeg!

Sokan azt gondolják, hogy azért kell többfelé pályázni, mert a nagy számok törvénye alapján előbb-utóbb majdcsak bejön valami, de ez egy hatalmas félreértés.

Nem arról van szó, hogy 200 jelentkezésből egy helyre úgyis felvesznek, hanem arról, hogy 20-25% a REÁLIS behívási arány, és kb. 12-14 állásinterjúra van szükséged ahhoz, hogy 90%-os eséllyel el tudj helyezkedni.

Vagyis ha Te csak 3-4 helyre pályázol, akkor nem a cégek szemetek, és nem Te vagy béna, hanem az álláskereséshez való hozzáállásoddal és a rendszereddel van baj!

1-ből 1 értékesítés nagyon ritka, 1-ből 1 elhelyezkedés pedig szinte lehetetlen. – ezt ne felejtsd el, és ezt üzenném a csüggedt levélíró hölgynek is!

Nincs olyan speciális helyzet, és nincs olyan szakember, aki átgondolt álláskeresési stratégiával, és jól bevált Karrier Hack módszerekkel ne tudná megtalálni, és el is nyerni a neki való, jó állásokat. Ezt bizonyítják ügyfeleim akik sokszor úgy keresnek meg, hogy több hónapos sikertelen interjúzás után teljesen elkönyvelték magukat öregnek, túl-vagy alulképzettnek…  Hogyan fordul mégis sikerbe az ő karrierjük is? Ülj le csütörtök este a képernyő elé, ebben az ingyenes, internetes előadásban mutatok egy bevált stratégiát neked! ››