5 jel, ami arra utal, hogy gyengén szerepelsz az állásinterjún
Sok álláskereső az interjún való gyenge szereplés miatt marad le egy állásról, mikor valójában alkalmas lenne a feladatra. Vajon Te is elköveted azokat a hibákat, mint az egyik volt kolléganőm, aki többször is csődöt mondott belső állásinterjún?
Vezetőként a legtöbb tapasztalatot az interjúztatásról akkor szereztem, amikor osztályvezetőként belső jelölteket hallgattam meg az alám tartozó csoportvezetői pozíciókra.
Mert a belső jelentkezőkről pontosan tudtam, hogy valójában mire képesek. Ezzel szemben azt is láttam, hogy gyakran milyen keveset tudtak mindebből megmutatni az interjún. Mint például az egyik legjobb munkatársam.
Egy alkalmas jelölt sikertelen története
Volt egy hölgy beosztottam, akiről meg voltam győződve, hogy alkalmas lesz csoportvezetőnek. A munka a kisujjában volt, a többiek felnéztek Rá, és az ügyfelek is tisztelték.
De amikor eljött az interjú, hibát hibára halmozott.
Egyrészt nem készült fel megfelelően, és több fontos kérdésnél is igen határozatlanra sikerült a válasza. De olyan is volt, hogy egyszerűen leblokkolt. Néhány esetben pedig kifejezetten rossz választ adott, míg én tudtam róla, hogy a napi munkában jól csinálja azt a bizonyos dolgot, amire a kérdés vonatkozott.
Én hiába próbáltam átrúgdosni a ‘vizsgán’ – hiszen a közvetlen felettes abban érdekelt, hogy mielőbb betöltsék az állást, még akkor is, ha az interjú nem sikerül százszázalékosan.
De az interjún bent ült a személyzeti osztály képviselője és a területet vezető igazgató is, akik elsősorban az interjú alapján hozták meg a döntésüket. Az igazgató pedig különösen nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy erős középvezetői legyenek, így igen komolyan vette ezeket az interjúkat.
Így bármennyire is szerettem volna kinevezni az adott hölgyet csoportvezetőnek, az interjún látottak alapján az igazgató hajthatatlan volt.
A jelentkező elutasításra került!
Egyszerűen elszúrta az interjút, pedig valójában alkalmas volt. És az igazat megvallva, egyet kellett értenem az igazgatóval. Mert nem elég jól csinálni valamit, azt jól is kell tudni kommunikálni. Mind az interjún, mind a napi munkában – különösen egy vezetői munkakörben.
De tudod, mi a legszomorúbb?
Az, hogy ez a hölgy, amikor fél év elteltével megpályázott egy másik megüresedő csoportvezető állást is, ugyanezeket a hibákat követte el.
Semmit nem tanult a hibáiból.
Most azt kérem: légy kritikus magaddal!
Ha állást keresel, és volt már egy-két sikertelen interjúd, érdemes kíméletlenül kielemezned magad. Mert ha ezt nem teszed meg, és nem tanulsz a hibáidból, könnyen lehet, hogy továbbra is az interjúkon fog elbukni a jelentkezésed.
Íme 5 jel, ami arra utal, hogy az interjú miatt maradsz le egy állásról:
1. Jel
Nem jut eszedbe jó válasz, vagy egyszerűen nem is tudsz válaszolni egy kérdésre.
Ülsz az interjún két vagy három interjúztatóval szemben, meg vagy róla győződve, hogy ezt az állást neked találták ki, és egyszerűen nem tudod, hogy mit is kellene válaszolni a kérdésre. Úgy érzed magad, mint egy diák az általános iskolában, akit felszólítottak felelni, de nem tudja a leckét.
Ezt a hibát nagyon sokan elkövetik. Pedig az interjúztatók a kérdések többségét mindig ugyanabból a 40-50 kérdésből választják ki, melyekre Te is előre felkészülhetnél.
2. Jel
Úgy érzed, hogy túl hivatalos az interjú
Az egész álláskeresés olyan mint a párkeresés, és az interjú mint a randevú. Kell egy nagy adag szimpátia ahhoz, hogy sikeres legyél. Igen, meg kell, hogy kedveljenek. De ha ezt nem sikerül elérned, akkor olyan fanyar pofát vág mindenki, mintha bíróságon lennétek.
Te pedig rohadtul kellemetlenül érzed magad, mert a ‘vádlottak padján’ ülni nagyon rossz érzés. Valójában csak annyi történt, hogy nem fordítottál elég figyelmet arra, hogy megkedveltesd magad. Ez legalább olyan fontos, mint a helyes válaszok, mert ez is kell ahhoz, hogy ajánlatot kapj.
3. Jel
Túl ideges vagy, talán még a hangod is remeg néha
Természetes, hogy az interjú előtt mindenki kicsit feszültebb, izgatottabb. De ha majd’ kiugrik a szíved a helyéről, ha remeg a hangod miközben a kérdésekre válaszolsz, akkor nem fogod tudni kihozni magadból a legtöbbet.
Táncoltál már olyan emberrel, akinek izzadt a tenyere, többször is a lábadra lépett izgalmában, és láttad rajta, hogy meg van illetődve? Ugyanígy festesz Te is, ha nem tudod megnyugtatni magad. Erre a tapasztalt előadók több módszert is kidolgoztak, amit az állásinterjún is lehetne alkalmazni.
4. Jel
Szerinted jól ment az interjú, de mégis nemleges választ kapsz
Több olvasómtól is hallom ezt: “Nagyon jól ment a beszélgetés, jó hangulat alakult ki, úgy érzem jó válaszokat adtam. Szinte biztos voltam benne, hogy megkapom az állást. De három hétig válaszra sem méltattak, azután is csak egy kurta elutasítást kaptam. Nem értem, mit csináltam rosszul!”
Ez aztán az idegölő szituáció, még a maradék önbizalmadat is elveszi. Hiszen már abban sem vagy biztos, amit igenis jól csinálsz.
5. Jel
Amikor hazamentél, és átgondoltad az interjút, akkor jutott eszedbe, hogy mit kellett volna másképp csinálnod
Talán Veled is előfordult már, hogy otthon verted a fejed a falba, mert nem azt mondtad az interjún, amit valójában mondanod kellett volna. Aztán szidni kezdted magad, hogy hogyan lehetsz ekkora ‘marha’. Bizony, ez is egy tipikus hiba, ami a felkészületlenségre vezethető vissza.
Ha az öt közül bármelyik eset is előfordult már veled, akkor érdemes nagyobb hangsúlyt fektetned arra, hogy jóval alaposabban felkészülsz egy állásinterjúra. Mert ha nem, akkor könnyen úgy járhatsz, mint a volt kolléganőm: valójában alkalmas vagy, de mégis lemaradsz az állásról, mert kulcshelyzetben nem tudod ezt megmutatni.
Baráti üdvözlettel:
András
u.i. Ti miket tapasztaltok állásinterjún? Van még olyan fontosabb hiba, amit szerintetek kihagytam? Írjátok meg a hozzászólások között!
——————————-
Hozzászólások
Egyetértesz? Tiltakozol? Szólj hozzá a témához!
A hozzászóláshoz kérlek használj teljes nevet és várjuk kulturált hozzászólásaidat legyen az akár egyetértő, vagy akár kritikus.
Kedves András és Többiek!
Az elmúlt közel 4 hónap aktív álláskeresés során sorra azt tapasztalom, hogy:
1. konyhakész embereket keresnek, az, hogy valamiben te vagy a legjobb, de egy másikban fejlődnöd kellene, mert nem azt csináltad éveken keresztül, de ráláttál, mert egy helyen dolgoztál 10-20 évet és tudod, hogy működik a multiknál az sajnos nem számít,
2. egyszerű, kétkezi munkához is folyékony idegen nyelvismerete várnak el,
3. ha a fizetés kerül szóba, a bemondott, írt ideális összeget hallva, majd hanyatt esnek és azt mondják, hogy az nagyon sok. De nem mondanak számukra ismert összeget, melyre azt a pozit ők belőtték. Tőlünk várják, hogy mi mondjunk egy kisebb összeget!!! De ennek "piaci" alapon kellene működnie vagy nem? Én/mi mondunk egy általunk jónak vélt igényt és a szemben ülők meg mondanak egy másikat, mint kint a piacon paprika vásárlásánál. Ha mind a ketten akarjuk "egymást", akkor az összegek közelednek egymáshoz. Netán találkoznak is!
4. Küldjük, küldjük az önéletrajzokat, de számomra legalábbis felháborító módon még egy automata levél sem jön a pályázatra! Ülünk kukán és várjuk, hogy talán kapunk valamit a levelünkre. Sokszor nem is tudjuk a céget, mert az álláskereső honlapon nincs feltüntetve, így esélyünk sincs, hogy valakit fel tudjunk hívni, hogy mi van már, kellünk vagy sem...
5. S még szinte a végtelenségig tudnánk sorolni a HR oldal hiányosságait. Látva néhány HR-s oldal, azt látni, hogy a 20-n éves koruk elején járó hölgyek, urak döntenek a sorsaink felől, mint ilyen-olyan vezető HR-s, kiknek talán több munkatapasztalat/emberismeret kellene, hogy a tarsolyukban legyen...
Kedves Andras!
Nagyon jo, hogy felhivod a figyelmet az altalnos hibakra, hiszen ezeknek mind stimmelnie kell egy sikeres interjun. De ne felejtsuk el, hogy manapsag nagyon sok teruleten a rendkivul dekorativ fiatal noket veszik fel allasba. Igy gyakran elofordul, hogy tobbieket csak meghallgatjak. Igy szerintem az eletszakasz, az iparag elkepzelesei a legmeghatarozobbak a munkaerore. Tehat lehetsz verprofi, ha ez a ketto nem stimmel, biztosan kiejtenek a rostan. Mondok peldat, PA, recepcios, egyeb admin ero nem lehet mas, mint 26 even aluli no, amit az utobbi evekben alakitottak igy. A belvarosi boltokban a pult mogott mar jellemzoen 22 ev alatti embereket latok. Ennek a generacionak az a legnagyobb hibaja, hogy nem tud viselkedni, megsem erdekli a fonokeit. Es egy komoly boltban sem rendeznek treninget, hogy mit varnak el tole, mint eladotol. Pl. nem azt, hogy ruhakkal a kezeben vegigvonul, mint egy divatbemutato kifutojan, es azt nezi, hogy ki figyel fel ra, es megvan sertodve, ha valaki kerdez tole valamit, valamely termekkel kapcsolatban. Persze, az is az allaskereses fontos resze, hogy be tudjuk loni, hogy mely allasra van eselyunk egyaltalan palyazni.
Légyszi tivadar megváltozott munkakepessegű nem jutok be egyetlen interjúra sem mert ha megtudják a vállalat elutasít
Kedves András,
Van állásom, asset Manager vagyok egy nemzetközi cégnél, de ennek ellenére 9 hónapja keresek állást aktívan az ingatlanbefektetés és kezelés területén. Az elmúlt 20 évem középvezetői pozíciókban töltöttem több sikeres nemzetközi cégnél és projekten. Több hónapja járom körül a témát és elkeserítőnek látom a korábbi évekhez képest amikor a gazdasági válság nehezítethette meg.
Sajnos nem csak rajtam múlik a sikertelenség hanem objektív tényezőkön mint pl:
- azon, hogy a piac kicsi és mindenki ismeri egymást, 10 perc alatt a linkedin és facen biztos találunk valakit közösségben aki tud negatívat is mondani rólunk ha szakmailag nem is akkor a magánéletről
- az ingatlanbefektetési piac számottevő része magyar befektetőkhöz került az elmúlt 2 évben, ahol spanok, urambátyám és egyéb kapcsolatok révén a vezetők bebiztosítják magukat, így a lehetőségek bezárultak- aki nincs benne az kint van.- így kerültem ki :) megvették a portfoliót és azonnali 100% tisztogatás
- nincsenek felsővezető nők az üzleti szektorban, tehát felfele nem haladhatok
- 47 évesen alább sem mehetek, mert nem szeretnek konkurenst felvenni a középvezetők, aki esetleg átlátja a sok " himihumit" és több tapasztalata van
- legtöbbször az interjúztató "biztottság" már tudja ki lesz a nyertes, csak meg kell tenni a shortlist köröket, amihez kellenek a reménytelenek tovább nyomorítása- Ezt én is sokszor meg kellett tennem mikor munkatársat kerestünk.
- aztán ott van a kor és nem, meg a gyerek. 6 helyre utolsókörös interjúra mentem el és lássunk csodát mindegyikre 30-as pasit vettek fel
Annyi tanulságot tudok leszűrni, hogy Magyarország nem az a hely ahol a nők 40 felett karrierjüket stabilan tarthatják, max a konyhában :).
Üdvözlettel:
Lea
-
Kimaradt az amikor a végén megkérdezik: Van valami kérdése?
Egy olyan munkakörről,amit csak egyféleképpen lehet csinálni. (raktár) Mit lehet erre mondani????
Tisztelt András!
Olvastam a hozzá szólásokat s mindegyikével egyet értek!!!
Úgy mint a " diszkriminációval " Ügy is mint Adjuk Önmagunkat mint sablon szöveget mondjunk, Válaszoljunk! Gyakorlatban minden kiderül!!! De Viszont nem csak az idősebb korosztály van bajban állás ügyben mint pl én Hanem a " gyakorlat nélküli" Fiatalok.
20 Éves Közgazdasági ,pénzügyi végzettséggel de sajnos gyakorlat nincs támogatott is s mégsem kap állást!!! Lassan 1 éve küldözgetjük az önéletrajzokat a meghirdetett pozíciókra. Az én meg látásom ha nincs ismerős " belső" ember protekció akkor szinte " reménytelen az egész. S Itt írnám meg nem is csodálkozom ,hogy az emberek családok s fiatalok mennek külföldre :( Köszönöm,hogy ezt le írhattam.
Üdvözlettel : Ági
A tapasztalatlan fiatalok egyaltalan nincsenek bajban. Ok toltik be az en munkakoromet, amihez eleg sok ev tapasztalata kell es szakmai tudas, de majd belejon cimszovel szerencsetlenkedik a munkakorben. A lenyeg, hogy egy olcso ember ul a szekben. Az, hogy mit termel, tud-e bevetelt produkalni, ugy tunik, hogy senkit nem izgat egyelore, vagy nem fajsulyos kerdes.
Kedves András!
Egyetertek afent leírtakkaltenyleg volt ilyen esetem viszont tanulva ezekből valtoztattam. Viszont az azért kérdés hogy mi is van abban az esetben ha gyengenlátó és Nagyothalló is valaki egyszerre, és az interjún átmegy de uram bocsáss az orvos nem engedi dolgozni csak mert megmondja neki hogy még egy toll megfogása is veszélyes lehet.b Erre van valami jó tanacsa esetleg hogy az orvosokkal mit kezdjen az adott munkavállaló egyáltalán úgy mégis?
Kedves András!
Nagyon hasznosnak ítélem meg mindazokat, amiket küldesz, és amilyen tanácsokkal látod el az álláskeresőket. Én is ezek alapján írtam át az önéletrajzomat, motivációs levelemet. 54 éves vagyok, önszántamból váltottam, mert a munkakörnyezet nagyon lehúzó volt, és most látom, hogy ezt a korosztályt szinte be sem hívják állás interjúra, csak ha ismerősöd van a cégnél. A diszkriminációt Angliában, Amerikában perre lehet vinni. Pl.az egyik megpályázott állás esetében egy vasárnap délutánra hívták be azt az 53 embert, aki a meghirdetett 3 pozícióra jelentkezett. A cégről és pozíciókról kapott tájékoztatót követően kaptunk egy 10 pontos kérdőívet, aminek 8 pontja teljesen érthetően a szakmai érdeklődést volt hivatott tesztelni, azonban az első kérdés az életkor volt, az utolsó a nettó bérigény. Ezek alapján már lehetett is szelektálni, maradt 15 ember, akinek felolvasták a nevét, a többi mehetett haza. (Mondanom sem kell, hogy a korosztályomból nem volt ebben a körben senki, holott az életkor egyáltalán nem volt meghatározó a pozíció megfelelő ellátásában). Mi ez, ha nem diszkrimináció? Szerintem sajnos ez a legnagyobb probléma jelenleg. A 20-30 éves nőnél probléma ha van gyereke, vagy hamarosan lesz, a 40-50 felülinél ilyen gond már nincs, sőt, a bérigény is kevesebb már, mint jelenleg a huszonéveseknél, szóval, nem értem...
Úgy tűnik, talán most sikerül 4 hónap után végre elhelyezkednem - elvileg a héten írom alá a szerződésemet, de nem merem elkiabálni...
Üdvözlettel,
Krisztina
Kedves András!
Én az összes "HR"-est elküldeném Szibériába vasutat építeni..!
Az esetek döntő többségében fogalmuk nincs arról, hogy mit kellene tudnia szakmailag az adott pozícióra jelentkező jelöltnek.
0 emberismeret. 0 élettapasztalat. 0 empátia. Kereső szavak és ostoba sztenderdek alapján ítélnek meg embereket. A legalja pedig az, amikor ahhoz is partnerek, hogy feleslegesen ugráltassanak embereket, mert már tudják, hogy ki lesz a "befutó"...
Régen a személyzetistől mindenki félt, mert "jó elvtárs" volt. Ezek a maiak sem sokban különböznek azoktól, hacsak abban nem, hogy tudományos mázt kerekítenek az egész gusztustalan színjáték köré.
- Ha nincsen spanod a cégnél, esélyed sincs.
- Ha elmúltál 50, esélyed sincs.
- Mindent a fizetési igény határoz meg. Civilizáltabb országokban -ha a jelölt megfelel-, a
munkáltató ajánlatot tesz, amit vagy elfogadsz, vagy nem. Itt neked kell előre
megmondanod, hogy mi az árad. Hányinger az egész..!
Sajnos tapasztalatból beszélek.
Üdvözlettel, Gyula
Kedves Gyula!
Nem mindent a fizetesi igeny hataroz meg, mert en 51 evesen, szakkepzetten, kevesebbet kerek, mint a palyakezdo leanyzo, es be sem hivnak. Csak azert kerek annyit vagy kevesebbet, mert kivancsi vagyok hogy egyaltalan felfigyelnek-e a jelentkezesemre. Igy azt gondolom, hogy a kor a meghatarozo, hozzateszem nagyon fiatalos a megjelenesem. Kort nem irok az oneletrajzba.
Kedves Gyula!Tökéletesen igaza van.Hol van Magyarországon a diszkrimináció kivédése,az arra való lehetőség?Sehol.Szerintem aki elmúlt 45 éves,lője főbe magát.Sehova nem kell.Nem tudom,nálunk ez miért ilyen nehézkes?A HR-esek fiatal,ifjú titánok,őket egy öreg dolgozó nem érdekli.Marad a Taigetosz,de nem csecsemők,hanem nyugger várományosok részére.
Én mindig azt gondoltam magamról, hogy én nem követhetem el ezeket a hibákat, pedig igen elkövettem és el is fogom követni. Olyan mintha a hiba lényegi része lenne az embernek , úgy tapad rá mint az izzadság.
Üdvözlöm! Kérdésem az lenne, hogy hol tudnék a fenti általánosságokban leírt témában konkrétumokat olvasni?
Azonos kérdésekre fel lehet készülni. Az előttem szólóval értek egyet. Magunkat kell(ene) adnunk s nem megjátszani valaki mást. Pl. egy 56 évestől megkérdezi a 20 éves HR-es angol teszt gyanánt, hogy milyen karrier elképzelései vannak 5-10 éves távlatban. Ezt csak elpoénkodni tudtam. Számomra az is fontos hogy egy HR-es is legyen felkészült, nem kövessen el ekkora bakit.
Még mindig a kért fizetés dönt !
Köszönöm szépen a segítséget. Sok mindenben egyet értek veled és biztos vagyok benne hogy a példában történetek velem is előforultak.
Üdv. Adriana
Tisztelt Tanár Úr!
A fenti intelmeket olvasva elszállt az agyam. Semmi komkrétum, semmi tanulságot adó történet leírás. Az első kérdésem, hogyan készülsz fel arra amit nem ismerhetsz?
Számos idióta és provokatív kérdést tehetnek fel az interjú során, amire meggyőződésem szerint csak egyenes, a személyemből fakadó választ illik adni. Hiszen pont ez a dolog lényege. Mégpedig minnél szélesebb képet kapjanak rólam, függetlenül attól milyen előjelű az. Nem jószínben kell feltűnnöm, nem szimpátiát kell keltenem magam iránt, hanem a kapzsiság érzését. Miért jó és miért éri meg a munkáltatónak engem választani.
Itt üzletről van szó. Én a szaktudásom, tapasztalatom, emberségemet - és még sorolhatnám a jelzőket - kínálom fel, amiért fizetnek. Nota bene ez a felfogás ebben az országban nem működik.
Szumma-szummárum engem csak feldühített ezen írásod kedves András, nem pedig inspirált.
Baráti üdvözlettel:
Fejszés István
Kedves András!
Lehet, hogy az én véleményemmel csak kevesen értenek egyet, azért mégis reagálnék néhány mondatban. Tudom fontos az állásinterjún való sikeres szereplés, én azonban ódzkodok attól, hogy a feltett kérdésekre betanult választ adjak. Én őszinte ember vagyok, s az állásinterjún is a valóságot akarom mutatni. Arra gondolok, hogy ha én ülnék a túloldalon, s én interjúztatnék, akkor engem a valóság érdekelne: az, hogy milyen is az az ember szakmailag is és emberileg is. Szerintem nem mindig helyes az első benyomás alapján döntést hozni. Mit érünk azzal, ha a munkavállalónak sikerül jól "eladnia magát" az állásinterjún, felveszik, s aztán a gyakorlatban kiderül, hogy csak "blöffölt"? Nekem volt olyan munkatársam, aki elsőre nagyon szimpatikus volt, aztán ahogy együtt dolgoztunk, csalódtam benne, s volt olyan munkatársaim is, aki elsőre nem volt szimpatikus, később viszont kiderült, hogy milyen jó szakmailag is és emberileg is.
"Nekem volt olyan munkatársam, aki elsőre nagyon szimpatikus volt, aztán ahogy együtt dolgoztunk, csalódtam benne, s volt olyan munkatársaim is, aki elsőre nem volt szimpatikus, később viszont kiderült, hogy milyen jó szakmailag is és emberileg is."
Egyetértek, és annyit fűznék hozzá, hogy ha az interjúztatást a HR-es vagy a főnök végzi, és adott esetben rosszul dönt (mert az ostoba előregyártott kérdései, vagy benyomásai alapján teszi ezt), akkor azért vállalni fogja-e a felelősséget? Ugyanis nem neki kell dolgoznia a "selejtes" kollegával, hanem nekünk. Amikor panaszoltam az egyik cégnél a váltótársaim munkamorálját, akor megkaptam, hogy nem vagyok elég rugalmas, és nem állok pozitívan az emberekhez. Igaz, csak azon az áron tudtam volna megtenni, ha áthágom a szabályokat, vagy nem végzem el a munkám (ahogyan a kollegáim tették.....akiket a főnök egyszemélyben interjúztatott és választott ki a munkára). Ott kellett hagynom a munkát.
Egyetértek Máriával! Én 47 évesen már nem játszom meg magam az állásinterjún, őszinte vagyok minden kérdésben és nem azt nézem, milyen választ várna a munkáltató. Sokszor írt András arról is, hogy a bérről csak a kiválasztás utolsó fázisában beszéljünk. Én már a pályázatomba beírom a bérigényemet függetlenül attól, hogy kérték-e a hirdetésben. Ne raboljuk feleslegesen egymás idejét. Pénzbe és időbe kerül egy állásinterjúra elmenni és mindkettő drága az embernek. Tapasztalataim azt mutatják, hogy nem érdemes a bérkérdést halogatni, mert hiába felel meg szakmailag a jelentkező az elvárásoknak, a végső döntést mégis ez alapján hozza meg a munkáltató.
Hát ezt mintha rólam írtad volna :o
Kedves András!
A negyedik pont kivételével értem, hogy a felkészülés az alapja mindennek, de azzal mit lehet kezdeni, ha tényleg így jár az ember: felkészül, érzése szerinz jól szerepel, majd elutasítják. Ott min kellene változtatni?
Köszönettel: M. Veronika
Az sem jó jel, ha túl hamar véget ér az interjú! Ha 10 perc alatt vége az interjúnak, akkor szinte biztos a kudarc. A kínos csend és a kedvtelen interjúztató szintén intő jelek.
Kedves András!
Itt szeretném először is megköszönni, ezeket a jó tanácsokat amiket itt mondasz (írsz) és tanítasz az álláskeresőknek. Október végén volt egy videód is amire jelentkezni lehetett. Én ezt megtettem, megnéztem és okultam, tanultam belőle. Átírtam az önéletrajzomat.
Életemben először történt meg velem, pedig már voltam egy párszor álláskereső, hogy az átírt önéletrajzot elküldtem éjjel, délelőtt már telefont is kaptam, hogy másnap mehetek délelőtt interjúra. Hát ez kész csoda. És ezt neked köszönhetem. Hálás vagyok ezért az oldalért és hogy rá(d) találtam.
Viszont valami történt. Az interjú nagyon jól sikerült, életem legjobb interjúja (szerintem). Ügyfelesnek jelentkeztem egy szolgáltatóhoz, értékesítés is feladat lett volna. Ahol első körben kellően megdicsérték az önéletrajzomat. :)
De kaptam egy kérdést, amire nem tudtam azonnal válaszolni. De az igazat megvallva ügyesen feltett kérdés volt. Olyan szinten volt megfogalmazva, hogy egyszerűen nem utalt a válasz egyszerűségére inkább bonyolultságra. Keresni kezdtem a nagyon bonyolult megoldást a kérdésre, ami persze, mint utólag kiderült, nem is volt bonyolult sőt roppant egyszerű volt. Nem én voltam az egyetlen aki ebbe a csapdába beleesett (mint kiderült). Az állást nem én kaptam meg és én úgy gondolom, hogy ez volt az egyetlen "hiba", amit elkövettem. Így átgondolva, a mondanivalóid után sem tudnám megválaszolni most sem a kérdést, hiszen erre nem tudtam felkészülni, hiszen ez nem olyan kérdés volt, és fogalmam sincs hogyan tudnám megoldani ezt ott abban a pillanatban.
Kérdés: Ha az ügyfél bejön, hogy kifizesse az aktuális csekkjét (és csak ezért jött), mit teszek én, hogy az aktuálisan létező csomagok közül el tudjam neki adni valamelyiket?
Szolgáltatóról beszélünk és legalább 15 csomag áll rendelkezésre.
Na és én erre nem tudtam az egyszerű választ. Te tudnád? És itt valaki?
Dolgoztam már értékesítésben (igaz nem sokat), de ez a gondolat így nem fogalmazódott meg bennem sosem.
Kissé becsapva érzem magam, főleg, hogy még egy telefont sem kaptam, hogy bocs, de nem te lettél a nyertes, pedig egy nagy vállalatról beszélünk. És itt én is gondolhatok bármire, pl., hogy már megvolt az állásra jelölt is.
Az ilyen és ehhez hasonló kérdéseket hogyan lehet kiküszöbölni vagy megválaszolni? Van rá tipped, megoldásod?
Üdvözlettel: Krisztina
Átnézem vele együtt a jelenlegi csomagját, hátha van még egy jobb.
Kedves Kriszta.
Értékesítéssel foglalkozom 8 éve. A kérdésre, hogyan térsz át egy befizetőből eladásba, én azt szoktam kérdezni mit hiányol a mostani csomagból. De a szituáció adja mo a legjobb kérdés 😊
Weinhardt Jánosné
2012.nov.7.
Jómagam is már többször voltam állásinterjún, így van némi tapasztalatom ebben a témában.Már úgymond fiatal se vagyok, ami szintén nem előny a legtöbb lehetőségben.Sőt, kifejezetten hátrány.Nos:szerintem a legfontosabb az első benyomás az első találkozásnál, még a szakmai szempontokat megelőzően is.Ha valaki le tudja győzni feszültségét, nem látszik rajta idegesség, már mindenképpen pozitívumot szerzett. Ha utána a szakmai kérdésekre is jól válaszol, nagyon nagy előnyt szerez másokkal szemben.
Üdvözlettel:Weinhardt Jánosné
Kedves András!
Magamról annyit,autószerelő vagyok 50-en felül,ha állás problémám van ismerősök útján próbálok elhelyezkedni, általában sikerrel.
Azért írok mert úgy gondolom senki emberfia nem tud tuti tippet adni arra vonatkozólag,hogyan lehet felkészülni jól az állásinterjúra.Magam példáját szeretném elmesélni,mert én is próbálkoztam effélével.
Egy autójavítóban dolgoztam Debrecenben,ami csődbe ment eladták.
A dolgozók nagy része elbocsájtva.Én magam is munkanélküli lettem.Néhány hét múlva olvasom a hirdetést a Neten, autószerelőt keres a régi cégem, új neve Pappas auto.
Szakmai gyakorlat,orosz nyelvtudás szükséges, angol német előnyt jelent.
Nekem való hely,gondoltam orosz angol középfokú nyelvvizsgám van dolgoztam a Szovjetunióban, Angliában,én voltam a cégnél az orosz tolmács ha kellett,a külföldi kamionok nagy részét szláv eredetű sofőrök vezetik oroszul jól beszélnek.A szakmai gyakorlat nem lehet gond,évtizedek óta vagyok a szakmában. Felkerestem néhány embert a volt munkatársak közül,vezető beosztásban voltak,megígérték segítenek.
Elégedetten hátradőltem,sikerre vagyok ítélve,vártam az állásinterjút,ami a vállalat közelében egy presszóban volt.
Az új műhelyfőnökkel beszéltem, aki Budapestről került ide.
Előtte volt a pályázatom,abból kérdezett majd egyszer azt mondta,nem látja rajtam a lelkesedést,nem érzem át,én a Pappasnál szeretnék dolgozni.Elgondolkoztam,én erről a vállalatról csak az interneten keresztül és szóbeszéd útján tudtam tájékozódni.Ez nem egy válogatott SS hadosztály toborzója ahol a fanatizmust nyíltan ki kellett mutatni.
Majd később azt kérdezte miért akarok náluk dolgozni.
Kérdezem én,mi a jó válasz erre? Szeretnék megélni?
Gondolom ez sok állásinterjú váratlan,és szerintem megválaszolhatatlan kérdése.
De a legváratlanabb megjegyzése az volt, amikor azt mondta,
kételkedem az ön orosz nyelvtudásában,én magam sem tudtam megtanulni.
Nem vettek fel,igaz mást sem erre az állásra.Azt szeretném kérdezni biztos hogy mindig a pályázóban van a hiba?
Ennyi volt az én egyik próbálkozásom nem tudom mi volt a hiba amit elkövettem.
Tisztelettel Péli András
Kedves András
"nem tudom mi volt a "hiba" amit "elkövettem"
Az, hogy olyan interjúztatót fogtál ki, aki anno "rühellte" az oroszt!
(Booocs, értesd a válaszomban az iróniát.)
István
('89-ig orosztanár :D
A 4. pontot szerintem akkor érdemes figyelembe venni, amikor már tényleg tudjuk a választ a cégtől az interjú után.
Addig meg csak a maradék 4 darab ponton érdemes végigmenni frissiben az állásinterjú után.
Előfordulhat az is, hogy bár szakmailag jó, de személyiségileg nem passzol a csapatba. Rosszul érezné magát az illető. Van ilyen is. szerintem fontos, hogy a szakmai kihívások mellett jól is érezzük magunkat a csapatban...és egy leendő főnök, HR-es ezt jól meg tudja állapítani beleillünk-e a csapat gondolkodásmódjába vagy sem.
Sajnos több esetben az állást már előre odaígérik valakinek, így hiába tökéletes az interjú és alkalmas a jelölt, nem kaphatja meg. Ez ellen nincs mit tenni, de rákérdezni sem lehet az interjún, hogy az állást betöltötték-e már. Tapasztalat.
Kedves András!
Csatlakozom én is az előttem szólóhoz! Ugyanis valóban négynél teljesen érthető, de ez az egy nem! Tehát, ha az ember úgy érzi, hogy minden jól ment és mégsem ő lett, akkor itt tulajdonképpen mire gondoltál? És a hiba sem javítható ki, valóban!
Köszi a választ előre is!
Kedves András!
Úgy gondolom, hogy az általad vázolt 5 jel lényegében minden előforduló hibát lefed, azonban a 4. jel ("Szerinted jól ment az interjú, de mégis nemleges választ kapsz")véleményem szerint kicsit "homályos". Megfelelő segítséget jelentene, ha néhány példával ki tudnád egészíteni, mire is "kell" itt gondolni.
Mindezt azért mondom, mert én már jártam így interjú során. Úgy éreztem minden rendben ment (nem remegett a hangom, megítélésem szerint jó válaszokat adtam ...)mégsem sikerült. A probléma pedig pont az, hogy mivel mindent "tökéletesnek" véltem, fogalmam sincs arról, vajon mi lehetett az oka annak, hogy nem mellettem döntöttek, mit szúrtam el. Ebből adódóan nem tudok tanulni a hibából, mert nem tudom mi volt a hiba.
Nyilván más az az eset, mikor érezzük, hogy mit rontottunk el, mert ebből lehet építkezni a továbbiakban.
Egyébként az oldal nagyon jó, sok hasznos ötletet adtok az álláskereséshez!
Üdvözlettel: András