Milyen fizetési igényt jelölj meg az önéletrajzodban?
Sok álláshirdetésnél futhatsz bele abba, hogy a pályázattal együtt fizetési igény megjelölését is kérik a cégek. Ez a legtöbb álláskereső számára felháborító és valóságos rémálom – megjegyzem joggal – hiszen a béralku folyamata tulajdonképpen ezzel el is kezdődik. Komoly tétje van tehát a dolognak, nagyon nem mindegy honnan indítasz, milyen összeget mondasz. Mutatok három megoldást, amellyel mégis jól jöhetsz ki a dologból.
Mikor írj fizetési igényt a pályázatba?
Máris elárulom, milyen lehetséges forgatókönyveket követhetsz, ha fizetési igényt kérnek az önéletrajzodban, de előtte tisztázzunk egy fontos szabályt!
Csak akkor kell a pályázatodban fizetésről írni, ha ezt kifejezetten kikötik a cégek.
Ha tehát nem várják el az álláshirdetésben, vagy nem álláshirdetésre pályázol, akkor NEM kell megadnod a bérigényed!
Tudom, hogy nem ez a tipikus, sőt ellenkezőleg, a legtöbben inkább félnek ettől a kérdéstől, egyrészről mert nem tudják igazán, hogy mennyi fizetést kérhetnek az adott pozícióban. Az álláshirdetések sajnos még most sem arról híresek, hogy teljes részletességgel bemutatnák a munkakört és a céget, ami alapján ez igazán jól meghatározható lenne… Másrészt sokan nincsenek is igazán tisztában azzal, hogy a munkaerőpiacon mennyit érnek.
Lássuk be, ezért olyan nehéz ez a kérdés, nem igaz?
Mert talán Te sem vagy biztos benne, hogy mennyit kérnél vagy kérhetnél a munkádért, vagyis mi a reális fizetési szint egy adott tapasztalattal, adott munkakörben, az adott iparágban, az adott országrészben, egy adott típusú munkáltatónál. És akkor ezzel szerintem a legfontosabb változókat fel is soroltam.
Mi is a tét?
Ahogy azt a bevezetőben is említettem, azért nem mindegy az indítás, mert a béralku egy hosszú, alakítható folyamat, amit több ponton (ld. akár már az önéletrajzzal) nagyon is el lehet szúrni. Vagy egy-két bevált trükköt követve, nagyon jól is ki lehet jönni belőle.
Ha túl magas összeget kérsz már az önéletrajzban, félő, hogy kapásból kirostálod magad a jelentkezők közül.
Ha viszont túl keveset mondasz, akkor jelentősen bekorlátozod a későbbi alkupozíciódat, és lehet, hogy be kell érned egy jóval alacsonyabb fizetéssel, mint amit kérhettél volna.
Gondolj csak bele, még egy viszonylag kevés, nettó 20-30 ezer forintos havi többlet éves szinten kb. 250-350.000 forint pluszjövedelmet hozhat Neked.
Érdemes tehát időt szánni a felkészülésre.
Egyrészt az információgyűjtésre: minél több fizetési infód van, annál jobb alkupozícióban leszel. (Hogy hogyan tudsz megbízható fizetési információkat gyűjteni az ismerősöktől anélkül, hogy az akár nekik, akár neked kellemetlen lenne, azt ebben a cikkben megmutatom.›› )
Másrészt érdemes időt fektetni a tárgyalási technikáid fejlesztésére és a bértárgyalási stratétégiád kidolgozására.
Az Állásszerző Programban részletesen is foglalkozunk a teljes bártárgyalási folyamattal. Ha érdekel, milyen módszerekkel alkudhatsz ki magadnak több fizetést, és mik azok a bevált bértárgyalási stratégiák, amelyekkel ügyfeleim évek óta irigylésre méltó fizetéseket érnek el, akkor gyere és csatlakozz a szerda esti webináromhoz, ahol a kérdéseidre is szívesen válaszolok majd élőben.
Na, de térjünk vissza a pályázatodhoz!
Mit írj az önéletrajzodba, ha fizetési igény megjelölését kérik?
Alapvetően 3 jó megoldást követhetsz.
1) Írhatod a pályázatban azt, hogy “A bérigényem alkuképes.”
Így összeg nélkül is remekül működik a dolog, sok ügyfelem jelzi vissza, hogy – ha egyébként meggyőző a pályázatuk – simán behívják őket olyan állásokra, ahol konkrét bérigény megjelölését kérték.
Ezzel a technikával adhatsz egy kis időt magadnak a telefonos interjúig vagy az első személyes találkozásig, ahol viszont már nem húzhatod tovább a dolgot, mert biztosan rá fognak kérdezni összegszerűen is a fizetési igényedre.
2) A második lehetőség, hogy – ha elvégezted az alapos piackutatást – beírod összegszerűen a bérigényed
Ez csakis akkor működik, ha tisztában vagy vele, hogy mennyit szeretnél keresni ideális esetben, és sikerült begyűjtened az információkat arra vonatkozóan is, hogy mennyit lehet optimálisan elérni az adott pozícióban. Tehát az adott iparágban, országrészben, melyek az elérhető reális fizetések.
Egy plusz tipp ide, ami máris évi minimum néhány százezer forintot hozhat Neked, ha emellett a verzió mellett döntesz!
Mit gondolsz, hogyan szokták általában megadni az emberek a bérigényüket? Te hogyan adnád meg?
Valószínűleg sávban, igaz? A legtöbb álláskereső “tól-ig” adja meg a fizetési igényét, pedig ilyenkor szinte kivétel nélkül ugyanaz történik: a sáv alját fogják felajánlani a cégek, a magasabb számot mintha meg sem látnák…
Ha tehát Te úgy adod meg a fizetési igényed, hogy pl. bruttó 350-400.000 Ft, akkor ha fel is vesznek az állásba, kapásból elbuksz a saját fizudból évi bruttó 600 000 forintot. Szerintem ez nem jó üzlet.
A legfontosabb szabály ezért, hogy konkrét fizetési igény megjelölésénél ne sávot, hanem mindig egy konkrét összeget, a Te ideális fizetési igényedet írd meg, megjelölve pontosan, hogy bruttó vagy nettó.
Nagyobb cégek általában a bruttóra, a kis-és középvállalatok pedig inkább a nettóra kíváncsiak.
3) A harmadik járható technika az első kettő ötvözete
Vagyis beírod az önéletrajzba az ideális fizetési elvárásod összeggel, és rögtön hozzáteszed, hogy a “Bérigény xxx ezer forint, ami egyébként alkuképes. Ha alkalmasnak találnak az állásra és én is jobban megismertem a feladatkört, biztos vagyok benne, hogy meg fogunk tudni állapodni.”
Látnod kell azt, hogy azért kérik a fizetési igényt a cégek, hogy olyan jelöltet tudjanak felvenni, aki elégedett is a kialkudott bérével.
Nem az a cél, hogy a legolcsóbb jelöltet találják meg. Olcsó húsnak, híg a leve, ezt a munkáltatók is tudják. De való igaz, hogy többet sem szeretnének fizetni, mint amennyit egy adott pozícióban általában fizetni tudnak/fizetni szoktak, és amivel a jelölt is elégedett lenne. Ez valahol a Te érdeked is.
Ha tehát azt látod egy álláshirdetésben, hogy “Kérem jelölje meg önéletrajzában a pontos fizetési igényét!”, akkor ne legyél dühös, pláne ne dobd félre az állást csak ezért, mert tőled kérik a bérigényt. Ehelyett inkább próbáld a fenti technikákkal már a pályázatodban növelni az alkupozíciódat.
Ne feledd, ha rendszerben csinálod az álláskeresést, ha jó a pályaorientációd, figyelemfelkeltő és jól összerakott (lehetőleg Gerilla módszerekkel megírt) az önéletrajzod, akkor ahogy ügyfeleimnél, úgy nálad is rövid idő alatt beindul a szekér és egyre több állásinterjúra hívnak, egyre több ajánlatot kapsz.
Ez lesz ám az igazi alkupozíció! Hiszen így már nem kell azon izgulni, hogy “Te jó ég, túl sokat vagy túl keveset mondtam? Mi van, ha a pénz miatt elutasítanak?”. Hanem magabiztosan közlöd majd a fizetési igényedet, mert tisztában leszel az erősségeiddel és ott lesz a tudat, hogy van B, C, D választási lehetőséged is.
Hozzászólások
Egyetértesz? Tiltakozol? Szólj hozzá a témához!
A hozzászóláshoz kérlek használj teljes nevet és várjuk kulturált hozzászólásaidat legyen az akár egyetértő, vagy akár kritikus.
Én azt szoktam mondani, hogy a bérigényem feladat és felelősségfüggő!