Vajon Te látod-e, hogy mi gátol egy jobb állás megszerzésében?
Képzeld el, hogy meglátsz egy álláshirdetést álmaid állásával. Tudod, hogy alkalmas vagy a pozícióra, pont neked való a cég is, a munka is, régóta keresel ilyet. Igen ám, de hiányzik egy-két készség, tudás, amit a kiírásban a jelentkezőktől várnak. Mit csinálsz? Félre dobod szomorúan, vagy felvértezed magad? Ebben a cikkben két valós sztorin keresztül szeretném megmutatni neked, hogy milyen óriási a különbség, ha pozitív, vagy ha negatív beállítódással állsz neki az álláskeresésnek.
Július elején járt nálam tanácsadáson Ilona, aki egy vidéki iskolában tanít lassan 20 éve. Az utóbbi időben kissé felbolydult a magánélete, a munkahelyén sem érzi már jól magát. Ezért nem csak váltani akar, de egyúttal el akar költözni Budapestre, és a tanári pályát is szívesen maga mögött hagyná.
Rendkívül tudatosan tervez, meséli például, hogy azért, hogy kipróbálja, milyen az élet a fővárosban, egy hónapja bérel egy lakást Pesten, jelentkezett az Állásszerző Programra, és hogy teljesen biztosra menjen, most a személyes konzultációt is kihasználja. Magyarán egy csomó pénzt, időt, energiát rászánt, hogy minden szempontból sikeres legyen a váltása.
Nézegetjük a lehetőségeket, Ilona folyékonyan beszél angolul, ezért több irány is szóba jöhet, ám mikor mondom neki, hogy néhány irodai szoftvert (Excel, PowerPoint, Word) kell még mellétennie, és egészen biztosan nem lesz gond a pályamódosítással, ő teljesen lefagy:
“Excel, PowerPoint?!!?! Áh, András, azt felejtsük el. Én képtelen vagyok ezeket a programokat megtanulni, nem az én világom, az iskolában is mindig kollégákat kértem meg, ha egy feladathoz excelezni kellett…”
Miért szabotálod magad?
Ilona esete sajnos nem egyedi. Nagyon sok álláskeresőt látok, aki egy-egy ilyen akadály (pl. nyelvtudás, valamilyen készség, tudás hiánya) miatt blokkolja magát az álláskeresésben.
Tapasztalt szakemberek pályafutása toporog egy helyben csak azért, mert nem csinálnak részletes elemzést, és nem mérik fel reálisan, hogy egy előrelépéshez vagy váltáshoz egy még hiányzó ismeretből milyen szintre kellene felhozni magukat, ez pontosan mennyi időt, pénzt és energiát igényelne.
Ilona példájára visszatérve, azokban a munkakörökben, amire ő jó esélyekkel pályázhatna, egy általános irodai szoftver ismeret bőven elegendő, amit manapság kb. 2 hét alatt egy jó minőségű online kurzuson (ld. a Gerilla Mentor Klubban vagy az Állásszerző Programon belül is) minden gond nélkül meg lehet szerezni.
De említhetném akár a nyelvtudást. Dunát lehet rekeszteni azokból a pozíciókból, ahol elvárás ugyan az angol/német, de nem kell napi szinten írásban-szóban használni a nyelvet. Ezeknél az állásoknál pár hét intenzív felkészüléssel bárki, aki korábban tanulta már az adott nyelvet, fel tudja hozni magát olyan szintre, ami az interjún simán zöld lámpát kap. Ehelyett mi történik? Sok szakember eleve meg sem mer pályázni olyan állásokat, ahol a nyelvtudás feltétel.
Hogy lehet ekkora blokk egy készség, ami akár pár hét alatt is elsajátítható?
Ha azonosítod, hogy egy tudás, soft skill neked rendszeresen gondot okoz, például nem tudod kezelni a konfliktusokat, nem tudsz kiállni magadért, nem tudsz tárgyalni, nincs magabiztos Excel/Word/PowerPoint tudásod, nem tudsz prezentálni, évek óta nem beszéltél egy nyelvet, ami feltétele lenne a továbblépésednek, akkor kezdj el dolgozni rajta még ma!
2021-ben már nagyon nem mindegy, hogy egy önfejlesztésre igent mondasz-e vagy sem. Ez a döntés meghatározza a következő 5-10-15 évedet. Azt, hogy milyen irányba megy tovább az életed, a karriered, az önbecsülésed, az egzisztenciád…
A jobb fizetés, jobb állás nyitva áll előtted is
Csak, hogy egy ellenpéldát is említsek, szintén friss sztori Szilárd esete, aki pár hónapja keresett meg egy fizetési probléma kapcsán. Egészen paprikás hangulatban jött a tanácsadásra, mert mint kiderült, véletlenül megtudta, hogy fiatalabb kollégája, aki néhány hónapja van csak a cégnél, és akit ő tanított be, nagyságrendekkel többet keres nála. Ő, aki lassan 5 éve dolgozik ugyanabban a pozícióban, mint az újonc, kb. 70 ezer forinttal kevesebbet visz haza hó végén… teljesen érthető a felháborodása.
Beszélgetünk a cégről, kérdezem, hogy egyébként mennyire elégedett a főnökével, a munkájával? Van-e a területén előrelépési lehetőség, mennyire stabil a cég? Hogy jön ki a kollégáival? Lát-e rá esélyt, hogy a fizetését a főnök elé vigye?
Mire ő csípőből rávágja, hogy “Ja, hát egyébként ez egy nagyon jó munkahely. Még életemben nem dolgoztam ilyen korrekt helyen. De én aztán nem fogok kuncsorogni senkinek, hogy fizessen jobban!”
Inkább felmond, inkább emészti magát, inkább bevállal egy több hónapos álláskeresési procedurát, és egy bizonytalan új munkahelyet, ahelyett, egy jól átgondolt bértárgyalásra felgyúrja magát. Miért?
A konzultáció végére szerencsére sikerült meggyőznöm Szilárdot, hogy mielőtt otthagy csapot-papot, lapozza át a Gerilla bértárgyalási útmutatót, vegyünk át néhány tárgyalási technikát, és tegyen egy próbát a főnöknél. Ha az 5 alapvető mutató jó a cégnél, puszta sértettség miatt ne dobja oda 5 év munkáját.
Ez volt május elején, május utolsó napjaiban pedig örömmel olvastam az sms-ét, amelyben megköszönte a segítséget. Megfogadta a tanácsomat, és nem csak, hogy a kért fizetésemelést adták meg neki minden gond nélkül, de feljebb is léptették csoportvezetőnek.
A jó hírem az, hogy egy jó állás megszerzése, az előrelépés vagy a sikeres karrier soha nem ördögi nagy dolgokon múlik a te életedben sem. Ha elkezdesz hinni magadban, és elkezded célirányosan fejleszteni magad, az nem csak a szakmai pályádra, de az életed minden területére pozitív hatással lesz.
Hajrá, sok sikert kívánok neked!
Hozzászólások
Egyetértesz? Tiltakozol? Szólj hozzá a témához!
A hozzászóláshoz kérlek használj teljes nevet és várjuk kulturált hozzászólásaidat legyen az akár egyetértő, vagy akár kritikus.
Kedves András ,
Tanulságosak és elgondolkodtatóak a történtek amiket megosztasz velünk .
Szeretném megosztani ( tudom több száz ilyet kaphatsz napi szinten ) történetem röviden én is .
Jelenleg több mint öt éve dolgozok egy multicégnél mint gyártás tervező . Szeptember közepén kerestek fel a feletessem , hogy lehetőségem lenne átmenni beszerzési területre . Figyelembe véve többé éves beszerzői múltamat és megelőzvén a kiégésemet .
Akkor egy kissé felelőtlenül rögtön igent mondat rá , de később kezdett kiderülni mi az ára az egésznek. Feladatkörömet egyik kollégámra tennék rá , amit már többször említtetem nekik , hogy így nem lehet hatékonyan elvégezni ( most már ő is belátja) .A leendő főnököm azt akarta , hogy rövid időn belül vegyem át a feladatát mert el volt teljesen havazva . Két hete szóltak , hogy megjött a szerződésem ami Október elejére vissza volt dátumozva . Akkor kértem egy pár napot , hogy átgondoljam az egészet és nem írtam alá . Rákövetkező héten hétfőn behívtak , hogy mi történt . Elmondtam az okokat és akkor elfogadták a döntésemet . Még azon a héten ismét behívtak , hogy fogadjam el a pozíciót amit végül is fél óra győzködés után aláírtam . Bele kényszerítetek ebbe a helyzetbe . Leendő főnököm kijelentette , hogy csak egy ideig fogja tartani a hátát , kiállni mellettem amíg be nem tanulok . Egy ideje már egy kicsit megfagyott a levegő körülöttem és nem az igazi a viszony már a kollégákkal is .
Úgy érzem egyetlen út maradt ebből a helyzetből , hogy kilépek a cégtől ( munkaszerződésemben 3 hónap a felmondási határidő amit be is tart a cég ).
Előre is köszönöm a tanácsodat.
Üdvözlettel
Pauló Csaba