Az orosz-ukrán háború hatásai: Mi várható a munkaerőpiacon?

Mindenki abban reménykedik, hogy az orosz-ukrán háború minél előbb véget ér. Bízzunk benne, hogy ez így is lesz, ugyanakkor egyre inkább nyilvánvaló, hogy még ha holnap vége is a katonai konfliktusnak, a gazdasági hatásokat nem tudjuk elkerülni. Mik ezek a hatások? Hogyan alakítja mindez az életünket, illetve az álláspiacot?

Bizonytalanság

Nem vagyok gazdasági szakértő, de viszonylag aktívan tájékozódom. Financial Times, Economics előfizető vagyok, elég sok elemzést olvasok a témában. Azért vállalkoztam erre a cikkre, mert szinte tapintható a feszültség a környezetemben és az ügyfeleim körében is. Állandó téma a háború, és szinte napi szinten kérdezik tőlem az emberek, hogy merre tart a munkaerőpiac, mire számítok a gazdaságban? 

Érthető módon nagyon sokan aggódnak a jelenlegi helyzet miatt. Még azokon is látom ezt, akik alapvetően optimisták. Egyik barátom például, aki egy igazi olaszos mentalitású fickó, és eddig különösebben nem tudta kedvét szegni semmi a világ híreiből, most még ő is arról számol be, hogy kezdenek szorongásos tünetei kialakulni, és kicsit sem tudja derűsen nézni a jövőt. Talán Te is épp ebben a lelkiállapotban vagy?

Ha optimistán nem is megy, próbáljuk meg reálisan szemlélni a dolgokat, és ne becsüljünk le az emberiség megújulási képességét! Nincs itt a világvége. 

Mi az, amire fel kell készülni?

Az már látszik, hogy van néhány komoly közvetett háborús hatás, amivel számolnunk kell a következő időszakban.  

Növekvő energiaárak

Az egyik ilyen, amivel Európa összes országának, így Magyarországnak is meg kell küzdenie most, az a rettenetes tempóban emelkedő energiaár. Már a háború előtt is elindult egy óriási nyersanyag és energiahordozói árnövekedés, aminek jelenleg nem látjuk a végét, és még nem is igazán tudjuk kiszámolni a pontos gazdasági hatásait, a kereslet-kínálat alakulását. Az biztos, hogy a magas energiaár komoly rombolást tud okozni egy-egy szektorban. Aminek hatására akár gyárbezárások, elbocsátások indulhatnak meg. Lásd pl. a péti Nitrogénművek Zrt-t, amely kulcsfontosságú műtrágyagyártó cég Magyarországon, és a földgáz drágulás miatt már beszüntette az ammónia termelését. Nem tudjuk, hány cég kényszerül még hasonló lépésre, mert egyszerűen nem éri meg nekik gyártani, de az energiaár emelkedés miatti csökkenő kínálat biztos, hogy magával hozza majd a további árlavinát. 

Infláció 

A legnagyobb probléma tehát, amivel igazi farkasszemet nézünk most sajnos, az az infláció. Már egyébként is 8% feletti inflációnál jártunk a háború előtt Magyarországon – részben a Covid miatt megvalósított gazdaságélénkítő programok hatására. Most azonban további drágulások jönnek, leginkább az élelmiszerpiacon, amiről már a miniszterelnök is nyíltan beszélt több interjújában. Látni kell azt, hogy az orosz-ukrán részesedés a globális búzaexportban kb. 30%, ennek csupán részleges kiesése is komoly árfelhajtó lesz az élelmiszer áraknál.

Dráguló hitelek

Az infláció nemcsak nálunk, de a Coviddal együtt szinte minden országban a Jegybankok fókuszába került az elmúlt egy évben, világszerte rekord magas, 5-8% körüli infláció van, ami kb. harmincéves csúcsnak számít. Emiatt gyakorlatilag mindenhol elkezdtek egy kamatemelési folyamatot, melynek elsődleges célja, hogy hogy féken tartsák ill. visszaszorítsák valahogy a drágulást. Az amerikai Jegybank deklarált célja például, hogy 2% közelében tartsa az inflációt. Nagyjából ez a célja az Európai Központi Banknak, és természetesen a Magyar Nemzeti Bank is igyekszik minden eszközzel megfogni az inflációs gyeplőt. Ebbe illeszkedik például az alapkamat megemelése 5,85%-ra, és rövid időn belül további emelés várható. Ez a hitel kamatokat is jelentősen megemeli majd. Vagyis a kamatemelések védik ugyan a forintot, ugyanakkor nagy fékezői a hitelezésnek. 20-25 évre eladósodni egy 8-10%-os lakáshitel kamattal? Hát, nem biztos, hogy sokan szeretnék ezt, ráadásul a támogatott hitelek is szép lassan kivezetésre kerülnek, vagyis egy éven belül várható egy komoly keresleti visszaesés az ingatlanpiacon is. (Az ingatlanpiac sajátossága egyébként, hogy viszonylag lassan reagál, és ahogy korábban többször is láttuk, a keresleti oldal visszaesése, nem feltétlen hoz árcsökkenést. Ehelyett a piac inkább befagy, vagyis kereslet és kínálat egy ideig nem talál egymásra.)

Gazdasági visszaesés

Mindezek következtében (a háború inflációgerjesztő illetve gazdasági átalakító hatása miatt) a legtöbb közgazdász szerint várható egy komoly recessziós hatás a gazdaságban. Épp ma reggel olvastam a Financial Times-ban az ún. negatív hozam görbéről (Yield Curve). Ez a görbe azt mutatja, hogy az amerikai 2 éves és a 10 éves lejáratú állampapírok hozama közötti különbség negatívba fordult. Aminek azért van jelentősége, mert az elmúlt 50 évben bármikor, amikor ez megtörtént, azt mindig egy recesszió követte. Tehát a számok bizony erősen arra mutatnak, hogy nagyjából 1,5-2 éves távlatban sajnos egy komolyabb gazdasági visszaesés vár ránk.

Recessziót előrevetítő negatív hozam görbe (a szürke sávok jelzik a recessziós időszakot).

Mit jelent ez a munkaerőpiacra nézve?

Jelenleg a helyzet még az, hogy rekord számú (kb. 20.000) álláshirdetés van fent a Profession állásportálon. Alig lehet embert találni, nem csak szakmunkás állásokra, de számos munkakörben pl. mérnökök, informatikusok, pedagógusok, pénzügyesek stb. körében is. Ez a fajta túlfűtöttség és a rekord alacsony munkanélküliségi ráta az, ami a gazdasági visszaesés hatására várhatóan változni fog. 

Nem tudjuk még milyen mélységű lesz ez a munkaerőpiaci krízis – remélhetőleg nem éri el a 2008-as szintet, ami az 1929-es válság óta a legmélyebb volt. De az már látszik, és a legoptimistább elemzők is állítják, hogy a mostani helyzetnek, amikor viszonylag rövid idő alatt az emberek nagy része el tud helyezkedni, gyakorlatilag vége. 

Hogy tudsz ez ellen védekezni?

Mit tudunk tenni azon túl, hogy szorongunk? 

A legfontosabb, amit érdemes időről-időre megtenned háború nélkül is és akkor is, ha biztosnak tűnő munkahelyed van, hogy GAZDASÁGI SZEMSZÖGBŐL IS VIZSGÁLD MEG egy kicsit a cégedet tehát a munkáltatódat.

Mennyire áll stabil lábakon a vállalat? Mennyire jók a kilátásai? Mennyire jövedelmező? Érdemes megnézni azt is, hogy az előző válságban, hogyan teljesített az ágazat, amiben dolgozol. (Egy kis segítség az értékeléshez itt ››)

Ez az egyik dolog. 

A másik a SPECIALIZÁCIÓ. Én egyre inkább azt látom, hogy érdemes olyan munkakörökbe átevezni, amik speciális tudást kérnek. Generalistaként túl sok emberrel kell versenyezned. Ha szűkül a piac, ez még inkább így lesz. Ellenben ha specializálódsz, például a projektmendzsmenten belül átnyergelsz az IT projekt menedzsmentre, vagy az elemzői / szakkontrolling területen belül a Business Intelligence Analyst állások felé, de említhetném pénzügyi vonalon akár a könyvelői állásokat is, sokkal nagyobb mozgástered, és kevesebb konkurenciád lesz az álláspiacon.

Nagyon megéri ezért KÉPEZNI MAGAD, specializálódni, a munkakörödhöz kapcsolódó informatikai ismereteket, és a dinamikusan változó szakmai ismereteket minél előbb megszerezni. Mindezt háború és Covid nélkül is erősen ajánlom ügyfeleimnek és neked is.

És nem árt esetleg már most elgondolkozni a munkanélküliségi biztosításon sem, hiszen ezeknél van egy 3-6 hónapos várakozási idő, mielőtt védelmet nyújtanak.

Még egyszer szeretném leszögezni, hogy nem vagyok próféta. Azt, hogy ténylegesen milyen mélységű krízis előtt állunk, azt még senki nem tudja. Tény az, hogy már a Covid idején is sokan a recessziót emlegették, mégis viszonylag gyorsan ki lehetett védeni a komolyabb GDP visszaesést. Mi a különbség most? Az elszabadult infláció, ami miatt most nem áll rendelkezésre ugyanaz a monetáris eszköztár. 

Ez az igazi bizonytalanság és a cégekhez is begyűrűző borúlátás oka jelenleg, még akkor is, ha tudjuk jól, hogy a nagy kép az, hogy a gazdaság ciklusokban fejlődik. Olyan, hogy csak felfelé megyünk és viszonylag egyenletesen jól teljesít a gazdaság, olyan gyakorlatilag nincs.

Én a magam részéről szeretnék optimistán realista maradni. :) Sőt, azt gondolom, hogy talán lesznek a mostani helyzetnek nyertesei is. Ilyen például a környezetvédelem. Talán nem fogja annyira megérni ugyanazt a terméket kétszer körbeutaztatni a világon, és lehet, hogy nem akarjuk majd 3-4 évente cserélni az autónkat sem, és nem fogunk annyit pazarolni… 

Addig is figyeld a trendeket, nézz körül a cégednél, nézd meg, mi az, amivel növelni tudod az álláspiaci értékedet, képezd magad. Ez az, ami rajtad múlik, és amivel nagyon is sokat tehetsz magadért. Ha szeretnéd bebiztosítani magad az álláspiacon a következő időszakra, gyere és hallgasd meg a csütörtök esti ingyenes, online mini-tréningemet, ahol bemutatom azt a 9 lépéses Gerilla elhelyezkedési stratégiát, amivel rekord idő alatt találhatod meg az új állásodat. ››