A csalóka igazság a munkaerőhiányról

Írta: Baráth András  |  2017. október 17.  |  c 18 hozzászólás


Biztosan te is észrevetted, hogy az utóbbi időben rengeteg híradás, beszélgető műsor szól arról, hogy milyen óriási munkaerőhiány van Magyarországon. Na, de valóban munkaerőhiány van? Te tapasztalod? Hol, milyen területeken? És pontosan melyik korosztályt is érinti? Hogy lehet az, hogy akkor mégis ennyi munkanélküli van? Összetett kérdéskör ez, régóta tervezem, hogy írok róla nektek, és a minap, amikor a Kossuth Rádióban vendégeskedtem, mint meghívott szakértő, és szóba kerültek ezek a témák, elhatároztam, hogy nem halogatom tovább a cikket. Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

›››› A Kossuth Rádió említett adása teljes terjedelmében meghallgatható ITT

Nincs elég szakképzett munkaerő az országban, rengeteg a hiányszakma, érdemes átképezni magunkat, szakmunkásnak jelentkezni. Te is találkoztál már ezekkel a tanácsokkal, nem igaz?

Nos, lehet, hogy ez most drasztikusan fog hangozni: szerintem felelőtlenség ilyeneket mondani!

Szóval még mielőtt hirtelen felindulásból felmondanál a banki ügyfélszolgálati állásodból, hogy gyorsan kitanuld a pék szakmát, állj meg velem egy pillanatra, és nézzük meg közelebbről, hogy is van ez a dolog valójában!

Miért lesz egy szakma hiányszakma?

Induljunk ki abból, hogy a munkaerőpiac is egy piac, ami a kereslet-kínálat egyszerű törvényszerűségei szerint működik. Ha valamelyik szakmában kevesebb szakember elérhető, mint amennyi kellene, ha nincs elég jelentkező a meghirdetett állásokra, akkor ott előbb-utóbb hiányszakmáról beszélhetünk. Ez logikus, nem igaz? Na, de az a nagyon nem mindegy, hogy miért lesz egy szakmában hirtelen (vagy nem hirtelen) kevesebb szakképzett munkaerő, mint amennyire kereslet van.

És itt van a kutya elásva!

A hiány egyszerű oka ugyanis, hogy jó eséllyel elmentek az adott területről az emberek. Nem akarnak, vagy nem tudnak az adott szakmában elhelyezkedni. Vagy azért, mert nem fizetik meg őket eléggé, nem boldogulnak úgy, ahogy elképzelték, vagy azért, mert máshol, például külföldön ugyanabban a szakmában jóval több pénzt keresnek.

Az igazság tehát az, hogy a hiányszakmák kialakulásának két fő oka van:

  1. A földrajzi kivándorlás
  2. A szakmából való teljes kivonulás

A fodrászok, az egészségügyben dolgozók, betegápolók, termelésben, előállításban dolgozók nagy része Nyugat-Európában helyezkedett el. De ugyanez igaz például a vendéglátásban dolgozókra, akik a szomszédos Ausztriában, Németországban, vagy Angliában jóval kedvezőbb feltételekkel találnak maguknak munkát.

Ugyanakkor nem lehet elhallgatni azokat a szakmákat, amelyekből azért lettek hiányszakmák, mert az abban dolgozók egyszerűen nem élnek meg. Gondolj csak bele, hány tanár, óvónő, orvos, jogász hagyta el végleg a pályát, és ment el egyéb területekre dolgozni, csak, mert a saját szakmájában jelenleg nem tudja megteremteni a megfelelő feltételeket.

Tehát arra biztatni valakit, hogy azokra az állásokra képezze ki magát, ahonnan egy csomó ember elment – külföldre vándorolt, vagy szakmáját elhagyta – szerintem nem egy bölcs tanács.

Egész egyszerűen azért, mert ezekben a hiányszakmákban nagy valószínséggel ők sem fognak tudni boldogulni. Elégedetlenek és csalódottak lesznek.

Na, de akkor mi van a mérnökökkel, pénzügyi szakemberekkel?

A hiányszakmák között léteznek azok a szakmák, amelyek rendkívül jó feltételeket kínálnak ugyan, ám akkora a felvevőkörük, hogy egyszerűen nem termelődik ki elegendő szakember az adott területen. Ilyen tipikusan a mérnök, az online marketing, a pénzügyi szektor, vagy a nemzetközi szolgáltató központok állásai.

Ezeknek a szakmáknak rendkívül nagy a képzettségi és nyelvtudás igénye, nem egy-két hónap kitanul őket, és való igaz, hogy aki ezeken a területeken megfelelő szaktudást szerez, jó eséllyel és jó körülményekkel tud majd elhelyezkedni hazánkban is. Kereslet-kínálat ugyebár…

A probléma azzal van, hogy a hiányszakmákról szóló riportokban rendre azok felé a területek felé próbálják terelni az embereket, ahonnan egyébként a szakemberek önként elmennek.

Szóval kedves Álláskeresők, kedves Szakemberek! Ha szakma-, vagy munkahelyválasztáson gondolkoztok, vagy épp a munkaerőhiányról hallotok, akkor jusson az eszetekbe, hogy vajon miért lehet hiány azon a területen, és a fenti kategóriák közül, amit ebben a cikkben feldogoztam, vajon melyikről is van szó.

Meghívó ingyenes mini-tréningre

A közelgő, csütörtök esti élő internetes mini-tréningemen azt fogom körbejárni, hogy mindezek után akkor mégis milyen területen, milyen állásokban érdemes elhelyezkedni. Mi alapján tudja valaki meghatározni, hogy milyen területen célszerű folytatnia a pályafutását? Hova érdemes egyáltalán pályázni? Az élő online mini-tréning címe: Hogyan találd meg a neked való állást, amiben azzal foglalkozol, amit szeretsz csinálni, és amiben anyagilag is megbecsülnek. A csütörtökön 17:30-kor kezdődő internetes mini-tréningen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amit itt tudsz megtenni >>

 

A szerzőről

Baráth András

Baráth András okleveles önéletrajz-szakértő és elhelyezkedési tanácsadó. András álmodta meg és hozta létre 2009-ben a Gerilla Önéletrajz Műhelyt azzal a céllal, hogy segítsen elhelyezkedni az álláskeresőknek az általa kidolgozott gerilla önéletrajz módszerek valamint a modern álláskeresési technikák segítségével. András a legjelentősebb szakmai szervezet, az Önéletrajzírók és Karriertanácsadók Nemzetközi Szövetségének (Professional Association of Resume Writers and Career Coaches) tagja, és vizsgázott szakértője. Büszke arra, hogy az elmúlt hét évben több ezer álláskereső talált új állást az általa tanított álláskeresési stratégiák segítségével.

Hogyan keress állást, ha elmúltál 40-45 éves?
LETÖLTHETŐ INGYENES TANULMÁNY
Íme 5 bevált tipp, amiről minden 40-45 feletti álláskeresőnek tudnia kell. Ha elolvasod és kipróbálod ezt az 5 egyszerű szabályt, akkor:
  • az ÉLETKOROD NEM LESZ többé AKADÁLY az álláskeresésben,
  • könnyedén rá fogsz találni a NEKED VALÓ ÁLLÁSOKRA,
  • MEGFIATALÍTOTT ÖNÉLETRAJZODDAL KI FOGSZ TŰNNI a tömegből,
  • és sokkal TÖBB ÁLLÁSINTERJÚRA fognak behívni, mint korábban bármikor.
Hogyan keress állást, ha elmúltál 40-45 éves e-book